Mert meg kell őrizni a magyarságot a jövőnek

Soha nem volt akkora szükség a nemzeti összetartozásra, mint manapság – jelentette ki Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő a pestszentlőrinci Trianon-emlékmű ünnepélyes átadásán.

Magánkezdeményezésből hozták létre a Trianon-emlékművet a pestszentlőrinci cserkészháznál Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

Trianon-emlékművet avattak tegnap a főváros XVIII. kerületében, az egykori pestszentlőrinci cserkészház udvarán. A magánkezdeményezésből létrehozott műalkotást, amely fémből készült kopjafákra festett részletekből jeleníti meg a történelmi Magyarország körvonalait, Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő és idősebb Lomnici Zoltán, a Legfelső Bíróság egykori vezetője, a Szent István 2025 testület társelnöke avatta fel.

Bajkai István beszédében úgy fogalmazott: nem kétséges, hogy Trianon a magyarság életében az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb trauma. Az első világháborút követő évek történelmi eseményeit és a Magyarországot ért veszteségeket is részletesen felidézve, a politikus azt mondta: az alkotás arra emlékeztet, hogy Magyarország 1920. június 4-én megtörettetett. – Azóta is milliók viselik annak a terheit, a bánatát, hogy az egykori középhatalom (…) abban a formában megszűnt létezni – tette hozzá Bajkai István, azt is hangsúlyozva, hogy a trianoni döntés nem békeszerződés volt, hanem diktátum, az antant politikusai pedig „majdhogynem Magyarországot tették felelőssé” a háború kitöréséért. A képviselő arról is beszélt, hogy vannak, akik degradálni akarják a diktátum modernkori hatásait, azok, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak, majd hozzátette: „a nemzeti összetartozás kérdését megpróbálták a baloldalon vitatni”.

Ezzel szemben – emelte ki – a polgári kormányzás mindent megtett a magyar összetartozás érdekében, annak legjelentősebb megnyilvánulásának a kettős állampolgárság elfogadását nevezte, és példaként említette a többi között – a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozását. Európa legüldözöttebb népe ma a magyarság, az elszakított területen élő magyarok száz éve nyögik Trianon terheit, kötelességünk tehát, hogy ezeket elviselhetőbbé tegyük – hangoztatta a kormánypárti politikus, majd kijelentette: soha nem volt akkora szükség a nemzeti összetartozásra, mint manapság.

Hozzátette: meg kell őrizni a magyarságot a jövőnek.

Magánkezdeményezésből hozták létre a Trianon-emlékművet a pestszentlőrinci cserkészháznál
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Lomnici Zoltán a többi között kiemelte, hogy a trianoni békediktátum több százezer magyar jogfosztásának, elüldöztetésének kezdete volt. A jogtalanság napjainkban, az Európai Unió­hoz való csatlakozással sem szűnt meg, az ellen fel kell lépni – figyelmeztetett. Trianon után négyszázharmincezer magyarnak kellett elmenekülnie otthonából, mert nem voltak hajlandóak letenni a hűségesküt a román, a csehszlovák és a szerb-horvát-szlovén államra – idézte fel. Az emlékmű felállításának kezdeményezőjét, az ősei révén Erdélyhez kötődő Orosz Csabát is méltatva, Lomnici Zoltán felelevenítette, hogy Trianon után Pestszentlőrinc és Pestszentimre hatezer magyar menekültet fogadott be. A városrész utcanevei is az elszakított területek városait – Nagyszeben, Brassó, Olt és Abrudbánya – jelölik. Lomnici Zoltán egyúttal a trianoni tragédiára adható válasznak azt nevezte, hogy mindenben segítjük azokat a magyarokat, akik ragaszkodnak a szülőföldjükhöz.

Az emlékművet Nemes Csaba református lelkész áldotta meg, a Szent István 2025 testület koszorújának elhelyezése után a résztvevők elénekelték a magyar és a székely himnuszt.