Ösztöndíjjal segítik a bukott tanulók felzárkózását

Elindul a korábbi szakképzési Hídprogramot felváltó Dobbantó program, amely alternatív tanulási utat biztosít.

Új módon zárkózhatnak fel társaikhoz a lemorzsolódó fiatalok a következő tanévtől. Elindul a korábbi szakképzési Hídprogramot felváltó Dobbantó program, amely alternatív tanulási utat biztosít azoknak a fiataloknak, akik még alapfokú végzettséget sem tudtak szerezni, tehát a nyolcadik osztályt sem fejezték be. Főleg magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó vagy a rendszerből már kisodródott 16–25 éves fiatalok kaphatnak itt második esélyt.

A Dobbantó program a munkaerőpiacon hasznos alapkompetenciák fejlesztésére koncentrál. Ahogy Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár egy háttérbeszélgetésen fogalmazott, a sikeresség lehetőségét próbálják elhinteni a motiváció­jukat már elvesztett diákokban. Ebben a képzéstípusban szakítanak a hagyományos tantárgyi keretekkel is, helyettük mentortanárok foglalkoznak a tanulókkal, és mindenki egyéni képességeinek, terveinek megfelelő fejlesztést kap. Országszerte 64 iskolában választhatnak „dobbantó osztályt” az érdeklődők.

A program egyik vonzerejét az ösztöndíj adja, a jogszabály szerint a mindenkori minimálbér öt százalékát kapják meg a tanulók. Az államtitkárság szerint ez kellő motivációt ad, hogy ne hagyják félbe a tanulmányaikat. A Dobbantó program egyéves, innen a műhelyiskolai képzésbe léphetnek tovább a tanulók, ahol 6–24 hónap alatt szerezhetnek részszakmát. Ez nem is a szó szoros értelemben vett iskola, inkább mester-inas viszonyon alapuló, gyakorlatias fejlesztés, amelynek során kifejezetten a foglalkoztatók által elvárt készségeket fejlesztik.

Végzés után a fiatalok úgynevezett részszakmát szereznek, ami ugyan nem ér fel egy teljes alapszakmával, de egy bizonyos munkakör betöltésére azért alkalmassá tesz, és államilag elismert végzettségnek számít. Részszakmával az illető nem lesz például kertész, de dolgozhat növényházi vagy kerti munkásként. Az érintettek tehát csak a munkafolyamatok egy részéről rendelkeznek alaposabb ismeretekkel, de ahhoz már elegendő a tudásuk, hogy valamilyen állást találjanak. Aki pedig mégis kedvet kap a továbbtanuláshoz, annak biztosított az átjárás a „rendes” szakképzésbe is.

Mindez sokaknak nyújthat érdemi segítséget, a korai iskolaelhagyók aránya ugyanis még mindig 12 százalék körül mozog (a szakközépiskolákban 14 százalék), ennyien vannak, akik végzettség megszerzése nélkül félbehagyják a tanulmányaikat. Az Oktatási Hivatal honlapján elérhető kimutatások szerint az idei tanév első félévé­ben több mint nyolcezren gyűjtöttek ötvennél több igazolatlan órát, 15 ezer diákot köteleztek évismétlésre, beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségekkel pedig több mint 56 ezren küzdenek. Tavaly 1645 olyan ­diákot tartottak nyilván, aki elmúlt

16 éves, de még mindig általános iskolába járt, csaknem nyolcszázan pedig 16 éves koruk után jutottak el oda, hogy megkezdjék a középiskolát. A lemorzsolódással veszélyeztetett diákok száma összesen megközelíti a hatvanezret. Annak érdekében, hogy a veszélyeztetett fiatalok ne váljanak iskolaelhagyókká, az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavaly egy informatikai jelzőrendszert is elindított, ami nyomon követi a diákok jegyeit, és figyeli a hiányzásokat.