Az intézkedések szigorítása várható

Enyhítések helyett a járványügyi intézkedések szigorításának bejelentése várható a mai Kormányinfón – értesült a Magyar Nemzet kormányzati forrásból. A döntés helyességét igazolná, hogy a statisztikák szerint a koronavírus lett a harmadik leggyakoribb halálok a világon, így felelőtlenség lebecsülni a vírust. A Migrációkutató Intézet emellett rámutatott: a pandémia miatt fokozódó globális élelmezési vészhelyzet újabb migrációs hullámot indíthat el.

A nemzetközi szervezetek sem javasolják a védekezéshez szükséges lépések enyhítését Fotó: Kurucz Árpád

A járványügyi szabályok enyhítése biztosan nem volt napirenden a kormány tegnapi ülésén, inkább szigorításra lehet számítani, amit a mai Kormányinfón jelentenek be – értesült a Magyar Nemzet kormányzati forrásból. Ezzel kapcsolatban a napokban a sajtóban szárnyra kapott egy olyan információ, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kétszáz főben maximalizálná a kulturális események látogatószámát, melyre a szaktárca úgy reagált: a hír nem igaz, az Emberi Erőforrások Minisztériumában nem készült ilyen tartalmú előterjesztés.

Mint arról lapunk is beszámolt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter két héttel ezelőtt ismertette a döntést, hogy elmaradnak a tömegeket vonzó Szent István-napi állami rendezvények, így az augusztus 20-i tűzijáték és a légi parádé is. Arról pedig július végén dönt a kabinet, hogy augusztus 15. után meg lehet-e tartani az ötszáz fősnél nagyobb zenés-táncos rendezvényeket.

Aggasztó adatok

A szigorítás azért is elengedhetetlennek tűnik, mert az új koronavírus ma a harmadik leggyakoribb halálok a világban – derül ki a Johns Hopkins Egyetem, a Global Burden of Desease Study és a Worldometers Populations nyilvántartásainak összesítéséből. Ez azt jelenti, hogy a koronavírus-fertőzés megelőzi a terrorizmust, mérgezéseket, a kihűléses és hősokkos haláleseteket is, a Covid–19-et csak a cukorbetegség és a tuberkulózis előzi meg. A felsorolásban ugyan nem szerepelnek a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos megbetegedések, de az adatok így is elég riasztóak annak fényében, hogy az összesítésben először március 16-án megjelent vírus a kezdeti 7668 halálesetről 654 ezerre ugrott, mindössze négy hónap alatt.

Az adatok alátámasztják: felelőtlenség lebecsülni a világszerte egyre több fertőzést és halált okozó vírust. A WHO szerint is a szigorral lehet megfékezni a koronavírus terjedését, ám komolyabb korlátozásokra egyelőre kevés ország szánta el magát. A koronavírus-fertőzöttek száma a keddi összesítés szerint meghaladta a 16,5 milliót, a halálos áldozatok száma pedig a 654 ezret, a fertőzés 188 országban és régióban van jelen. A legtöbb fertőzött az Egyesült Államokban van: négymillió ember kapta el a kórt, és több mint 148 ezer halt bele, miközben csak hétfőn 57 ezer új esetet regisztráltak.

A nemzetközi szervezetek sem javasolják a védekezéshez szükséges lépések enyhítését
Fotó: Kurucz Árpád

Újra szigorítanak

Számos ország a korlátozások enyhítése után most fokozatosan szigorítana az intézkedéseken, kérdés, hogy mindez elegendő-e a vírus terjedésének hatékony lassításához. Ausztria ismét kötelezővé tette a maszkot a zárt légterű nyilvános helyeken, Csehországban a koronavírusgócok régióiban szigorították az óvintézkedéseket. Újra kötelező az arcmaszk a zárt helyiségben tartott, több mint százfős rendezvényeken és a korábbi ezer helyett legfeljebb ötszáz fő gyűlhet egybe.

Romániában július közepén újabb harminc napra meghosszabbították a veszélyhelyzetet, nem nyithatnak ki a vendéglátóhelyek beltéri részei, a színházak, a mozik és a koncerttermek is zárva maradnak, valamint kötelező a maszk a nyilvános zárt terekben, áruházakban, közintézményekben. Ukrajnában augusz­tus 31-ig hosszabbították meg az úgynevezett adaptív karantént, ami azt jelenti, hogy a helyi hatóságok önállóan dönthetnek a korlátozások enyhítéséről vagy szigorításáról. Montenegróban a fiatalok elővigyázatlanságával magyarázzák a továbbra is magas fertőzöttséget, Belgium­ban pedig a legtöbb új eset csaknem felét az antwerpeni régióból jelentették, ahol az enyhítési intézkedések ötödik szakaszát már két hete leállították.

Ösztönzi a migrációt

A pandémia hozzájárulhat egy újabb migrációs hullám megjelenéséhez is. A Migrációkutató Intézet legújabb tanulmányában a világ népességének élelmezésbiztonságát a koronavírus-járvány terjedése, az arra adott nemzeti politikai válaszok és a fokozatosan begyűrűző gazdasági válság tükrében analizálta. Mint írják, a Föld népességének élelmezésbiztonságára vonatkozó prognózisok már a világjárvány kirobbanása előtt is rosszak voltak az egyes területeken zajló fegyveres konfliktusok, a természeti csapások és a klímaváltozás miatt. Az ENSZ világélelmezési programjának előrejelzése szerint a pandémia következtében megduplázódik majd a krónikusan éhezők száma a világon, ami azt jelenti, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országokban mintegy 265 millió ember nem fog elegendő mennyiségű élelmiszerhez jutni az év végéig.

A kibontakozó globális élelmezési vészhelyzet a nemzetközileg előállított mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek iránti globális kereslet összeomlásából, a kistermelők piacra jutásának nehézségeiből és az emberek jövedelemforrásának elvesztéséből, vagyis a növekvő szegénységből ered – mutat rá a tanulmány. Ezek együttes hatására az alacsony jövedelmű és nettó élelmiszer-importőr országokban tapasztalható élelmezésbizonytalanság ösztönözni fogja a fejlett országok felé irányuló gazdasági célú migrációt, másrészt hozzájárul az adott ország politikai instabilitásához, és ezáltal potenciálisan újabb ­migrációs hullámot generálhat – figyelmeztet a tanulmány.