Brenner Koloman: A balliberálisok szokása folyton diktatúrát kiáltani

Önálló lista állításával maximalizálhatná a szavazatait a Jobbik a 2022-es választáson Brenner Koloman, a párt parlamenti képviselője szerint, akit nemrég választottak meg az Országgyűlés alelnökének. A kisebbségi politikából érkező egyetemi tanár és diplomata úgy véli, sikerül megújítaniuk a párt megtépázott szellemi holdudvarát. A képviselő a kormány vírushelyzetben hozott egyes intézkedését is méltatta. Hangsúlyozta: jellemzően balliberális politikusok nevezik diktatúrának a Fidesz–KDNP-féle kormányzást.

„Külön lista állítása lenne kívánatos” Fotó: Havran Zoltán

– Jelentős konfliktusok voltak a poszt körül, például Sneider Tamás kilépett a frakcióból. Elgondolkodott azon, hogy elvállalja-e?

– Azt kellett mérlegelnem, hogy a pártelnök, illetve a korábbi parlamenti alelnök, Balczó Zoltán is engem javasolt.

– Van-e esetleg olyan gondolat, alapelv, ami meghatározza majd az alelnöki munkáját?

– Az Országgyűlés alelnökeként a nemzet egységét szeretném megjeleníteni. Ez számomra azt jelenti, hogy az ülésvezetés során senkit nem rekesztek ki a nemzetből, senkit nem bélyegzek meg. Egy polgári demokráciában alapelv, hogy aki a választók bizalmából az Országgyűlésben ül, az képviseli a népfelség elvét. Emellett a diplomáciai kapcsolataimat is szeretném kihasználni alelnöki teendőim során. Ahogy említettem, főleg nemzeti kisebbségi ügyekben voltam aktív. Ez amiatt is fontos, mert a Jobbiknak, mint nemzeti pártnak, a határon túli magyar közösségek is kiemelten fontosak.

– Azért érdekes, amit mond, mert nemrég éppen Jakab Péter, a Jobbik jelenlegi elnöke kritizálta a határon túliaknak nyújtott segítséget, amikor a kormány védőfelszereléseket küldött például Erdélybe. Hogyan fér össze, hogy a Jobbik kiáll a határon túliakért, de emellett a pártelnök kritikával illeti a kormányt, ha az megpróbálja megvédeni a határon túliak egészségét?

– Úgy emlékszem, elnök úr a napirend előtti felszólalásában nem azt kritizálta, hogy a határon túli magyarságot támogatja a kormány, hanem a védőfelszerelések elosztását, és ebből a szempontból szerintem jogos volt a kritika. A Jobbik egyébként azt is javasolta, hogy a kormány biztosítson védőmaszkot a magyar polgároknak ingyenesen. Ami a határon túliakat és a Jobbikot illeti: mi minden olyan intézkedést támogattunk a nemzeti összetartozás bizottságában, amelyekkel a magyar kormány a határon túli magyar közösségek gazdasági hátterét erősítette. Amit viszont nem támogattunk, az a fideszes klientúraépítés a határon túli magyar közösségekben. Emellett a kormánypárt egypárti rendszereket is megpróbált kiépíteni, ami például Szlovákiában ahhoz vezetett, hogy mind az MKP, mind a Híd – Most kiesett a szlovák parlamentből, és a Fidesznek „hála” nincs parlamenti képviselete a felvidéki magyarságnak.

– Ha már a járványhelyzetet említette, az ellenzék legemlékezetesebb megmozdulása az MSZP álmentős kamuvideója volt; vagy például az, hogy Szabó Tímea azt hazudta, nálunk haltak meg a legtöbben a világon a járvány következtében. Ez a hozzáállás mennyire lehet hiteles a szavazók szemében?

– Nekünk semmilyen formában nem érdekünk, hogy a magyar polgároknak rosszabb legyen. De amellett sem lehet elmenni, hogy a Fidesz volt az, amely a politikai kommunikáció terén az ellenzéki pártokat egy akadályozó szerepkörbe akarta és akarja beszorítani, ami ellen én hangsúlyozottan tiltakozom. A Jobbik a válság kezdetétől fogva szakmai javaslatokkal élt a kormányhoz. Ilyen javaslat volt az iskolák bezárása, amelyet Orbán Viktor a kezdeti fenntartásai ellenére meg is valósított. Javasoltuk a munkakeresési járadék idejének meghosszabbítását vagy osztrák mintára a kis- és középvállalkozások támogatását, mivel őket érintette legrosszabbul a válság, és az állami támogatásokat ezek a cégek tudták a legkevésbé igénybe venni.

„Külön lista állítása lenne kívánatos”
Fotó: Havran Zoltán

– Az ellenzéki oldalon a határon túliak kérdésében sem látszik az egység: Gyurcsány Ferenc pártja, az önök jelenlegi szövetségese a határon túliak jogfosztása mellett állt ki.

– Ebben a kérdésben egy esetleges kormányváltásnál a Jobbik a garancia arra, hogy a határon túli magyar közösségek jogai megmaradnak.

– A jelenlegi erőviszonyok alapján nem úgy tűnik, hogy a Jobbik szabhatná meg a feltételeket az ellenzéki összefogásban. Az európai parlamenti választáson elért hat százalék nem sok jót vetít előre, ráadásul idén a Jobbik több ismert arca távozott a frakcióból, vagy lépett ki a pártból.

– A valóban kudarcos EP-választás után az önkormányzati választáson sokkal jobban szerepeltünk az ellenzéki összefogás részeként és külön is, hiszen a megyei listáinkon mindenhol két számjegyű eredményeket értünk el.

– Ősszel várhatóan széleskörű egyeztetések kezdődnek az ellenzéki pártok között. Ön szerint mi lenne kedvezőbb a Jobbik számára: ha az összefogás részeként indulnak, vagy ha közös listát állítanak?

– Szavazatmaximalizálási szempontból külön lista állítása lenne kívánatos, ám erről a kérdésről nem a sajtón keresztül szeretnék üzengetni, ezt a tárgyalóasztalnál kell eldönteni.

– Állítanak saját miniszterelnök-jelöltet?

– Jakab Péter pártelnökké választása után Orbán Viktor ideális kihívóját olyan pártoktól független, a nemzet egységét megjelenítő vezetőként írta le, aki az összes ellenzéki párt értékrendjét meg tudja jeleníteni. Ha ilyen jelöltet nem találunk, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy saját kormányfőjelöltet állítsunk, illetve hogy ki legyen az illető.

– Egy jobbikos miniszterelnök-jelöltnek milyen elvi, erkölcsi követelményeknek kell megfelelnie az előválasztáson?

– A Jobbik elvi nyilatkozatában meghatározott elveknek és értékeknek megfelelő miniszterelnök-jelöltet keresünk. Ahogy említettem, egy olyan közös kormányfőjelölt lenne optimális, akire nem lehet rásütni azt a bélyeget, hogy csak egy pártot képvisel.

– A különböző szavazói csoportok megszólításában mintha nem lenne ennyire integratív a Jobbik. A kommunikációjuk számos elemző szerint az alsó középosztályt célozza, ráadásul inkább a baloldaliakat, tehát gyakorlatilag a DK-val versenyeznek. Nehéz elképzelni, hogy Jakab Péter parlamenti felszólalásai imponálnának a mérsékelt, konzervatív szavazóknak. Úgy tűnik, a bizonytalanokat meg sem próbálják elérni.

– Amikor pártelnök úr kiáll a magyar munkavállalók jogaiért és jólétéért, nem osztályharcos hevületből teszi, hanem keresztényszociális alapon, a Rerum novarum szellemében, vagyis hogy az anyagi biztonság mellett például jusson minden magyar polgárnak pihenésre és családra fordítható idő. A néppárti Jobbikot az különbözteti meg a liberális és baloldali pártoktól, hogy a vidék és a család áll a politikája középpontjában.

– Pedig a néppártosodás sokak szemében egyet jelent a balra tolódással.

– Hangsúlyozom: a Jobbik egy jobboldali párt. A Vona Gábor által elindított néppártosodási folyamat kiteljesedett azzal, hogy jóváhagytuk a már említett elvi nyilatkozatot. Ebben olyan értékeket rögzítettünk, amelyek mentén egyébként az összes keresztényszociális alapon álló nyugat-európai párt is politizál. Néppártként a társadalom minden rétegét szeretnénk megszólítani és felemelni abba a jólétbe és szabadságba, amit harminc éve akartunk. Ez sajnos nem valósult meg sem az elmúlt tíz évben, sem az azt megelőző húsz esztendőben, a Fidesz hiába fogadott el egy olyan nyilatkozatot, amely szerint 2012-ben, az új Alaptörvény elfogadásával sikerült lezárni a posztkommunizmust. Például ma is ugyanaz a multiközpontú neoliberális gazdaságpolitika érvényesül, mint a rendszerváltáskor, ezt mi kormányra kerülve megváltoztatnánk.

– Az ország mai gazdasági stabilitása vagy az általános életszínvonal nehezen mérhető össze a 2010 előtti időszak baloldali vezetései alatti helyzettel.

– A 2004-es csatlakozásunk óta egy Marshall-segélynyi pénzt kaptunk az Európai Uniótól, amit nem a jólét és szabadság kiépítésére használtunk fel. Harminc évvel ezelőtt elvártam volna, hogy legalább olyan életszínvonal legyen itthon ennyi idő múlva, mint Szlovéniá­ban, ne pedig Bulgáriával vetekedjünk az utolsó helyért. De a legnagyobb probléma az, hogy a Fidesz egy autoriter jellegű rendszert épített ki. A kormánypártok lemondtak minden olyan tisztességes polgári, konzervatív értékről, ami a polgári demokrácia lényegét jelenti, még Kövér László házelnök is kerek perec kijelentette, hogy nincs szükség a fékek és ellensúlyok rendszerére, ami pedig a jogállamiság szempontjából nélkülözhetetlen. A Fidesz egypárti túlhatalma számos területen eredményez visszaéléseket, például a fairnek nem mondható médiahelyzetben. Az ellenzéki politikusok gyakorlatilag nem kapnak műsoridőt a közmédiában.

– Ön szerint tehát diktatúrát épít a nemzeti kormányzat?

– A balliberális politikusok szokása folyton diktatúrát kiáltani, de nem erről van szó. Szabad választások vannak, egy hibrid rendszerben élünk, s az említett szempontokból aggasztó a Fidesz egypárti túlhatalma.

– Az elmúlt harminc évben bebizonyosodott, hogy csak egy erős felhatalmazással bíró kormányzat képes érdemben cselekedni. Nem is beszélve arról, hogy az ön által is említett Angela Merkel 15 éve, vagyis másfélszer annyi ideje tölti be a kancellári posztot, mint Orbán Viktor a miniszterelnöki tisztséget.

– A hatékonysághoz valóban hozzátartozik a hatalom koncentrációja, de amivel Magyarországon küzdünk, az már rég nemcsak erről szól. A néppárti Jobbik az európai kultúra alapértékeiben hisz, a görög filozófiában, a római jogban és a kereszténységben. Ezek az eszmék súlyosan sérülnek, ha egy politikai közösség teljes egészében megszállja az államhatalmat.