Gazdára találtak a beragadt diplomák

Június végéig több mint 76 ezer olyan diplomát állítottak ki a felsőoktatási intézmények, amelyeket nyelvvizsga nélkül vehetnek át a végzett hallgatók. Az oklevelek nagy részét már ki is osztották, de még nem minden érintett jelentkezett a neki járó bizonyítványért – értesült a Magyar Nemzet a szakminisztériumtól.

Az eddig ki nem adott okiratokat készítik elő a Nyíregyházi Egyetemen Fotó: Balázs Attila Forrás: MTI

A legfrissebb adatok szerint 76 512 diplomát készítettek el a felsőoktatási intézmények, ebből 51 090 oklevelet már kézhez is kaptak a fiatalok a kormány diplomamentő programjának keretében – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára kifejtette: a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt döntöttek úgy, hogy azok, akik augusztus végéig záróvizsgát tesznek vagy már tettek is, a korábban előírt nyelvvizsgák nélkül is megkaphatják a diplomájukat. – Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Magyarország gazdasága visszaerősödjön legalább a járvány előtti szintre. Ehhez mindenkire, mindenkinek a tudására és munkájára szükség van. Azon a fiatalokéra is, akik a megfelelő szakmai ismereteket már megszerezték az egyetemen vagy a főiskolán, mindössze a nyelvvizsgájuk hiányzik az oklevélhez – mondta Schanda Tamás.

Az április 11-e és június 30-a közötti időszakban kiállított oklevelek közül csaknem hatvanezret a bolognai képzésben végzetteknek, 17 ezret pedig a régi egyetemi/főiskolai típusú képzések hallgatóinak szánnak. A könnyítést április elején jelentette be Palkovics László tárcavezető, és a minisztérium adatai szerint összesen több mint százezer fiatalt érint az intézkedés, amely a doktori képzések kivételével minden képzési formára vonatkozik, a finanszírozási formától (ösztöndíjas vagy önköltséges) függetlenül.

Nem számít az sem, hogy a volt hallgató mikor fejezte be a tanulmányait, az idei végzősök éppúgy megkapják nyelvvizsga nélkül a diplomájukat, mint az, aki tíz vagy tizenöt éve abszolvált. A mentesség ráadásul akkor is él, ha valakinek több nyelvvizsga-kötelezettsége van, hisz egyes szakokon egyszerre több nyelvi bizonyítványt is megkövetelnek. A diploma átvételét nem kötötték semmilyen feltételhez, csupán jelentkezni kell az adott egyetemen, főiskolán.

Az eddig ki nem adott okiratokat készítik elő a Nyíregyházi Egyetemen
Fotó: Balázs Attila / MTI

A hiányos nyelvtudás miatt beragadó diplomák problémájával régóta küzd a magyar felsőoktatás, és e tekintetben óriási különbségek vannak az intézmények közt. Országosan a felvételizők durván fele rendelkezik középfokú nyelvvizsgával már a jelentkezéskor, de az érintettek egy része az egyetemi évek alatt sem pótolja ezt a hiányosságot. Az Oktatási Hivatal pályakövetési adatai alapján főleg bölcsész- és gazdaságtudományi területen jelentkezik a probléma, ez persze abból is fakad, hogy ezeken a területeken tanul a legtöbb diák.

A pályakövetés szerint az elmúlt néhány évben volt olyan diplomaosztó, amikor a gazdasági oklevelek több mint 45 százalékát nem vették át a Kodolányi János Egyetemen, a műszaki diplomák 39 százaléka beragadt az Edutus Egyetemen, a bölcsészképzésben pedig az oklevelek egyharmada maradt gazdátlan az Eötvös József Főiskolán és a Gál Ferenc Főiskolán. A Nyíregyházi Egyetem az agrárdiplomák mintegy negyven százalékát tartotta vissza. Ezzel szemben a Műegyetemen, a Corvinuson, az ELTE-n vagy az Állatorvostudományi Egyetemen szinte egyáltalán nincs gond a végzősök nyelvtudásával, a beragadó diplomák aránya itt jóval öt százalék alatti, sőt némely szakon még az egy százalékot sem éri el.

Az ITM-től úgy tudjuk, a mostani könnyítés a Semmelweis Egyetemen összesen 1336 hallgatót érint, a Pécsi Tudományegyetemen körülbelül 6300 oklevél vár gazdára, a Debreceni Egyetemen pedig 11 ezer.

Évente egyébként durván 120 ezer nyelvvizsgát tesznek le hazánkban, és a próbálkozások mintegy kétharmada jár sikerrel. Annak érdekében, hogy minél több fiatal beszéljen idegen nyelveket, a kormány 2018 óta visszatéríti a sikeres első nyelvvizsga – átlagosan harmincezer forintos – díját minden 35 éven aluli fiatalnak. Ezzel a lehetőséggel információink szerint az elmúlt két évben már közel hetvenezren éltek, több mint kétmilliárd forint értékben. E célra egyébként a jövő évi költségvetésben is ugyanennyi pénzt irányoztak elő.