Keresi a helyét Attila király szobra

Egy gávavencsellői műhelyben letakarva várja sorsa jobbrafordulását Attila hun király öt méter magas mészkőszobra. Az alkotásra térítésmentesen lecsaphat bármelyik hazai önkormányzat, amely hajlandó elszállíttatni, méltó helyen és módon felállítani a ­szobrot. Ezzel egy község vagy egy város sokat nyerhet, mert az alkotás köré más turisztikai attrakciókat lehet szervezni, ami új irányt adhat a településnek.

Évekkel ezelőtt találkoztam egy képpel, egy nyírségi vállalkozó a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tarcalon állíttatott egy gránitból készült, nyolc méter magas Jézus Krisztus-szobrot, ami azonnal felkeltette az érdeklődésemet – bocsátja előre lapunknak Ciráki F. György orvos, aki nagyon kíváncsi volt arra, pontosan hol van a szobor, hogyan néz ki az alkotás a valóságban, ki áll a kezdeményezés mögött. Váratlanul bevillant neki, hogy Attila hun királynak nem állítottak hozzá méltó szobrot Magyarországon. Amikor a témában elmélyült, akkor annyi kiderült, hogy készült egy életnagyságú szobor Attila királyról, amely Sopronban található. (Emellett 2018 végén szó volt arról is, hogy Vácott felállítanak egy, a harmincas években készült lovas alkotást, ám a város élén történt 2019. őszi váltás miatt a kezdeményezés ellehetetlenült – szerk.)

Ciráki F. György felvette a kapcsolatot a kőfaragó vállalkozóval, Petró Attilával, aki Gávavencsellőn kőfeldolgozó üzemet működtet. – A férfi nagyon készséges volt, felajánlotta, hogy beszerzi az alkotáshoz szükséges követ, megengedte, hogy a szobrász az ő műhelyében dolgozzon. Emellett ajánlott is egy művészt a felvidéki származású Parlag István személyében. Az alkotáshoz kikértem mások mellett Pap Gábor művészettörténész és Hidán Csaba történész, harcművészet-oktató véleményét is – emeli ki.

Tisztítják az alkotást és keresik a méltó helyét
Fotó: Havran Zoltán

A következő lépés az volt, hogy Ciráki F. György helyszínt próbált keresni a szobornak. Elsőként a nagymarosi önkormányzattal tárgyalt, megkereste Bethlen Farkast is, aki akkor a közeli Verőce polgármestere volt, emellett a Julianus Barát Alapítvány alapítója is. Ettől kezdve már az alapítvány égisze alatt vitték tovább a kezdeményezést. – A nagymarosi önkormányzattal körvonalazódott a megállapodás, de amikorra elkészült a szobor, nem tudtunk megegyezni a helyszínben. Közben a vállalkozó minden költséget megelőlegezett, s bár adományok gyűjtésébe kezdtünk a költségek fedezésére, a kapott összegek kétezer és egymillió forint között szóródtak, a folyamatok itt elakadtak – mondja az orvos.

A szobor ötletgazdája azóta keresi az alkotás helyét, járt a Felvidéken, tárgyalt több hazai jelentkezővel is, sőt még Erdélyből is érdeklődtek a lehetőség iránt, de valami mindig útját állta a megegyezésnek. Ciráki fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a szobrot térítésmentesen adományozzák a befogadó településnek, de az alkotás szállításáról, felállításáról az adott önkormányzatnak kell gondoskodnia. – Emellett vállalnia kell, hogy a szoborhoz méltó környezetet alakít ki olyan helyen, amely jól látható és megközelíthető, illetve tér van körülötte – hangsúlyozza. Szavai szerint a szobor kiváló marketinglehetőség lehet egy község vagy város számára, mert ezzel egy kevésbé ismert település egyszeriben felkerülhetne Magyarország térképére. Az alkotás mellett pedig akár egy hun múzeum vagy más attrakciók is helyet kaphatnának, így a helyszín a turisták által kedvelt látogatóhely lehetne. – S az sem mellékes, hogy a magyar őstörténet is az érdeklődés középpontjába kerülhetne, mert úgy tapasztaljuk, hogy őseink, a hunok történetéről egyszerűen nem vesznek tudomást. Ez azért is megdöbbentő, mert a környező országok sokszor díszítik fel a történelmüket, mi pedig elhallgatjuk dicső múltunkat – teszi hozzá. Ciráki F. György bízik benne, hogy hamarosan megtalálja azt a települést, amely méltó helyszínt tudna biztosítani a szobornak.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke a Magyar Nemzetnek kifejtette: nagyon fontos a gyökereinkhez való igazodás, mint ahogy az is, hogy az értékeinkhez ragaszkodjunk. Szavai szerint ezek nélkül képtelenek vagyunk arra, hogy szárnyakat kapjunk és erősek maradjunk. – Attila király, mint ősmagyar, történelmünk egyik legnagyobb alakja, akinek a szobra gazdagíthat egy közösséget, és kapaszkodót jelenthet egy település számára

– tette hozzá.