Meg akarja bontani az alkotmányos és a társadalmi rendet a baloldal

Az utóbbi években a közrend, a magyar állam és társadalom békéje elleni provokatív akciók és politikai indíttatású szervezkedések célja a belpolitikai bizonytalanság, az alkotmányos válság előidézése volt – állapítja meg a Századvég elemzése, amelyből kiderül: a nyugati baloldal morális válságát és a közrendet nyíltan támadó erőkkel, lázító aktivistacsoportokkal való szoros ideológiai rokonságát jól mutatják a büntetett előéletű George Floyd halála óta eltelt hetek eseményei, amelyet Nyugat-Európában és némi késéssel Magyarországon is próbálnak kihasználni a közéleti haszonlesők, akiknek provokatív akciói eddig is főként a rendvédelem ellen irányultak.

2018 decemberében a parlamenti ellenzéki erőszak már a rendőrökre uszította a tömeget Fotó: Havran Zoltán

Az elmúlt hónap folyamán egy USA-beli afroamerikai férfi, George Floyd tragikus esetét kihasználva az egész világon, így Nyugat-Európán is végigsöpört egy sok helyen erőszakba torkolló, antirasszista, Antifa-szellemiségű tüntetési hullám. Az események eszkalálódása kapcsán fölmerül a baloldali média és a politikai elit meghatározó szereplőinek felelőssége is, akik sokszor demagóg módon igyekeznek meglovagolni, sőt gerjeszteni a szociá­lis, etnikai alapú társadalmi különbségek miatti feszültségeket – mutat rá a Századvég elemzése. Az amerikai és a nyugat-európai baloldal a társadalmi problémákról való őszinte diskurzus helyett permanens módon kampányt folytat a rendőrség ellen. Amerikában Joe Biden demokrata elnökjelölt is kihívás elé került, ám ő – egyes körökben meglepetést is okozva – bejelentette, hogy nem támogatja a költségvetési elvonásokat a rendőrségtől.

Roma Lives Matter

Az elemzés emlékeztet: a radikális baloldali magyar párt, a Momentum Mozgalom egyik EP-képviselője, Donáth Anna a George Floyd-eset miatt is felbátorodva azt állította: Magyarországon célponttá váltak a romák, ezért – szerinte – ki kell állni a cigányság mellett. Donáth szerint egyes kormányok kirekesztő politikai hisztériát keltenek, bűnbakká téve a romákat. Ugyancsak Donáth Anna volt az, aki az amerikai Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) jelszó mintájára bedobta a hazai köztudatba A roma élet is számít szlogent. Ennek egyik motivációja annak elhitetése, hogy a romákkal szemben (akár intézményesített, hatósági) rasszizmus uralkodik Magyarországon. Ehhez kapcsolódik a rendőrség, illetve a közrend elleni akciók motívuma, amely 2018 decembere – a parlamenti ellenzéki erőszak nyomán eszkalálódott eseményhullámok – óta érezhetően, fenyegetően jelen van a közéletben.

A balliberális médiában is gyorsan terjedő hírek szerint egyes amerikai városok rendőri állományából százával, ezrével akarnak leszerelni az erőszakos bűnözők miatt. A magyarországi helyzet egyelőre még nem tart itt, de könnyen idáig fajulhat, mivel Saul Alinsky alapelvét magáévá téve a baloldal bármire képes, akár annak árán is, hogy a remélt politikai haszon eléréséhez alkalmazott eszközök révén feszültséget kelt, megbontja a társadalmi rendet – hangsúlyozza az elemzés.

2018 decemberében a parlamenti ellenzéki erőszak már a rendőrökre uszította a tömeget
Fotó: Havran Zoltán

Buzdítanak, hogy tiltakozz

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű, magát emberi jogi jogvédőként meghatározó, külföldi magánszemélyek és alapítványok által jelentős részben támogatott civil szervezet Tiltakozz néven új webes platformot hívott létre annak érdekében, hogy a közéleti demonstrációk, tüntetések szervezőit és résztvevőit „jogaikról és kötelességeikről” tájékoztassa. A tájékoztatás egyes pontokon igyekszik úgy ismertetni a hazai gyülekezési jog hatályos szabályozását, mint ha az, illetve adott esetben a közreműködő hatóságok inkább nehezíteni próbálnák a tüntetni vágyók aktivitását. Az elemzés rámutat: ez annak fényében is különös, hogy a gyülekezési jogról szóló 2018. évi törvény több tekintetben inkább átláthatóbbá, rugalmasabbá tette mind a polgárok, mind a hatóságok számára a szabályozást, és csak egyes pontokon jelentett célszerű szigorítást.

Önbíráskodásba torkollhat

A TASZ a magánterületen történő tüntetésekre is eligazítást adott új oldalán, ismertetve a jogi kiskapukat. – A TASZ anyagával a fő probléma az, hogy inkább feszültséget, politikai nyugtalanságot kíván szítani, és az ilyen tájékoztató anyagok (és hasonló kampányok) idővel a társadalmi normarend sérüléséhez vezethetnek, továbbá olyan társadalmi folyamatokat indíthatnak el, amelyek hosszú távon akár a köznyugalom elleni bűncselekmények, például a rendbontás vagy önbíráskodás térnyeréséhez vezethetnek. Ez pedig az alkotmányos rend alapjainak a lebontását is előrevetítheti – zárul az elemzés.

Terel a média

Németországban tavaly ősz óta sokan estek áldozatul rasszista motivációjú támadásoknak. Tavaly októberben ilyen indíttatású támadást követtek el a szász-anhalti Halle város egyik zsinagógája ellen, amelynek két halálos áldozata volt, idén márciusban pedig a Hessen tartománybeli Hanau városban történt rasszista indíttatású támadás. Utóbbinál muszlimok és nem muszlimok vesztették életüket. A baloldali túlsúlyú média azonban nem tárja fel a társadalmi feszültségek okát, sőt a többségi nacionalizmus ellen vív virtuális küzdelmet. A fősodratú média arról sem beszél, hogy Amerikában a feketék lakossági arányukhoz képest négyszeresen felülreprezentáltak a rablást elkövetőknél, Nyugat-Európában pedig a migrációs hátterű népességnél figyelhető meg jelentős mértékű felülreprezentáltság számos bűncselekménytípus esetében. (K. K.)