Megduplázódott a fogyatékosságügyi szervezetek támogatása

Nyitrai Zsolt elmondta, míg 2010-ben 522 millió forint volt, 2021-ben már 1,2 milliárd forint lesz.

A fogyatékosságügyi szervezetek állami támogatása több mint a duplájára nőtt a még a szocialista kormány által elfogadott 2010-es költségvetés óta – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott pénteken Budapesten.

A fideszes politikus sajtótájékoztatón közölte: míg 2010-ben 522 millió forint volt, 2021-ben már 1,2 milliárd forint lesz a fogyatékosságügyi érdekképviseletek támogatása.

„Ráadásul egy folyamatos, évről-évre növekvő, tíz százalékos növekményt biztosító emelés szerepel az elmúlt időszak költségvetéseiben” – hangoztatta, köszönetet mondva a fogyatékosságügyi szervezeteknek és szakembereknek a nélkülözhetetlen és felelősségteljes munkáért. Magyarországon több mint hatszázezer ember él valamilyen fogyatékossággal, akikre a kormány szövetségesként, partnerként tekint, ezért is emeli évről évre az fogyatékosságügyi szervezetek támogatását – emelte ki.

Nyitrai Zsolt fontos törekvésnek nevezte, hogy minél több megváltozott munkaképességű ember tudjon elhelyezkedni a munkaerőpiacon. „Ezen a területen is jelentős előrehaladás látszik, vannak közös sikereink” – fogalmazott, majd beszámolt róla, hogy 2010 óta 18-ról 42 százalékra nőtt a foglalkoztatásuk. Míg 2010-ben hatvanezren, jelenleg több mint százötvenezren dolgoznak, „minőségi színvonalú munkát végezve” – mondta.

Kiemelte azt is, hogy a magyar kormány párbeszédre alapozza a közéleti munkáját, a fontos döntések előtt megkérdezi a polgárok véleményét. „Erről szól a nemzeti konzultáció” – hangsúlyozta, majd fontosnak nevezte, hogy annak azok is részesei legyenek, akiknek nehézséget okoz a kérdőív kitöltése. Példaként említette, hogy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége kérte a nemzeti konzultáció akadálymentesítését, ami azóta meg is történt.

Tapolczai Gergely (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnöke a 2009-ben elfogadott jelnyelvi törvény mostani módosításait jelelve ismertetve kuriózumnak nevezte, hogy 2021 júliusától már magyar jelnyelvből is lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni. Hozzátette: a jövőben csak azok oktathatnak jelnyelvet, akik bekerülnek a jelnyelvi oktatók névjegyzékébe. Egy másik rendelkezés – folytatta – „világossá teszi” az egészségügyi területen végzett tolmácsolás finanszírozását. Ezek a módosítások egyedülállók „Európában és talán a világban” is – mondta, majd megköszönte, hogy a parlamenti pártok egyhangúlag támogatták a törvénymódosítást.

Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnöke szintén jelelve közölte, hogy a megemelt állami támogatásnak köszönhetően az érdekvédelmi szervezetek bővíteni tudják szolgáltatásiakat és javul az érdekvédelem minősége is.

Megköszönte a kormánynak, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idején jelnyelvi tolmácsolást és feliratozást biztosított a sajtótájékoztatókhoz, így a siketek és nagyothallók akadálymentesen tudtak hozzáférni az információkhoz.

Álláspontja szerint időszerű volt a jelnyelvi törvény módosítása, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a siket jelnyelv egy élő, saját nyelvtannal rendelkező vizuális nyelv, amelyet fejleszteni kell. Emlékeztetett, Magyarország alaptörvénye azt a magyar kultúra részeként ismeri el, amit a világon csak hét ország tett meg.

A jelnyelvi nyelvvizsgáról Kósa Ádám kiemelte: ezzel a jelnyelv és a beszélt nyelvek jogilag teljes mértékben egy szinten állnak. A jelnyelv népszerűségéről megjegyezte, hogy évente 1000-1200-an tanulják.