Nem marad a kaptafánál: országos politizálásba kezdett Karácsony

Főpolgármesteri szerepkörét túllépve nyílt levélben buzdította Karácsony Gergely a budapesti választókörzetekben megválasztott országgyűlési képviselőket a tervezett büdzsé szabotálására. Karácsony a főváros állítólagos forráshiányáért ismét a kormányt hibáztatta. Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója lapunknak azt hangsúlyozta: jövőre 16 százalékkal több forrás jut az önkormányzatoknak a 2021-es költségvetésből, mint idén.

Budapesttel se bír el, de már magasabbra törekszik Fotó: Teknős Miklós Forrás: MTI

Karácsony Gergely főpolgármester a fővárosi politika kereteit jócskán túllépve nyílt levélben arra buzdította tegnap a budapesti választókörzetekben megválasztott országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzák meg a jövő évi költségvetést az Országgyűlés mai ülésén. Szerinte a tervezett büdzsé súlyos megszorításokkal sújtaná a teljes magyar önkormányzati rendszert és különösen a fővárosi önkormányzatot, valamint a budapesti kerületeket.

– Maradjunk a tényeknél: jövőre 16 százalékkal több forrás jut az önkormányzatoknak a 2021-es költségvetésből, mint idén – mondta lapunknak a nyílt levélre reagálva Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója, aki úgy vélte, nem túl hiteles a főpolgármester kijelentése, hogy csődbe megy a fővárosi önkormányzat, amikor száznyolcvanmilliárd forint, tehát közel hat Lánchíd-felújításnyi összeg van a számláján állampapírokban. – Ebből egyértelműen látszik, hogy Karácsony Gergely politikai hangulatkeltést folytat, ami nem viszi előre az ügyek megoldását, és a választópolgárok sem ezzel bízták meg – jelentette ki Hollik.

Túlárazott tesztek

Karácsony azt hangoztatta, hogy a jövő évtől nem az állam támogatja Budapestet, hanem a főváros finanszírozza az államot. Ám ez azért sem igaz, mert Budapest lakosságarányát tekintve az egyik legnagyobb – 408,5 mil­liárd forintnyi – kiadási főösszegű költségvetéssel rendelkezik, jövőre pedig tízmilliárddal több pénzből gazdálkodhat, mint idén. Bár a koronavírus-járvány miatt, szolidaritási hozzájárulás címén a fővárosnak 21 milliárddal többet kell fizetnie a kevésbé tehetős önkormányzatok megsegítésére, Budapest nagyjából huszonötmilliárd forinttal több helyi iparűzésiadó-bevételre számíthat jövőre, miközben az állami támogatása is hétmilliárd forinttal emelkedik.

Továbbá Karácsony szavaival ellentétben a kormány is jócskán kivette részét a védekezésből, mint korábban beszámoltunk róla, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság állami költségen szállította a fertőtlenítőszereket és a pandémia elleni védőfelszereléseket a szociális intézményekbe, köztük a fővárosi fenntartású idősotthonokba, ahol végül a Magyar Honvédség végezte el a fertőtlenítést. Karácsony nyílt levele szerint a fővárosi önkormányzat és intézményei a járvány elleni védekezésre mindösszesen 4,5 milliárd forintot fordítottak közvetlenül, ami csupán a fővárosi büdzsé nagyjából egy százaléka.

Budapesttel se bír el, de már magasabbra törekszik
Fotó: MTI

Ráadásul – ahogy arról korábban szintén beszámoltunk – a vírusteszteket rendkívül túlárazva szerezték be Karácsonyék, egyebek mellett a szocialisták egykori holdudvarához kötődő cégektől. Az már csak hab a tortán, hogy a baloldali főpolgármester a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. több milliárdos veszteségét is felemlegette, hiszen százmilliókat költenek végkielégítésekre, csak hogy az irántuk kevésbé lojálisnak gondolt dolgozók közül minél kevesebben legyenek tanúi annak, hogy gyakorlatilag baloldali kifizetőhellyé alakították a vállalatot.

Csúsztatnak megint

Karácsony azt is jósolta, hogy a Budapest saját bevételeinek hetven százalékát kitevő iparűzési adó visszaesése 2020 és 2023 között akár százmilliárdos nagyságrendű is lehet. A válság ugyanakkor az állami bevételeket is érinti, a csökkenést pedig több évre előrevetíteni nyilván nem lehet pontosan. Az azonban tény, hogy a fővárosban az iparűzési adóbevételek az elmúlt tíz évben folyamatosan növekedtek, tavaly több mint 29 milliárd forinttal emelkedtek a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető források, amelyek túlnyomó része iparűzési adóbevételből származott.

A Párbeszéd társelnöke ismét előhozakodott azzal a megszokott baloldali panellel is, hogy 114 milliárd forintos adósságállományt örököltek a Tarlós István-féle városvezetéstől, ez az összeg azonban nem működési, hanem fejlesztési hitel, és nem záros határidőn belül, hanem több tételben: 2030-ig, 2039-ig, 2044-ig és 2049-ig kell visszafizetni. Ezzel szemben Demszky Gábor több száz millió forint működési hitellel adta át 2010-ben a fővárosi kasszát utódjának, ami valóban az üzemképességet veszélyeztette.

Drágább a parkolás

Karácsony azt is a kabinet rovására írta, hogy ingyenessé tették a parkolást, ám azt nem hangsúlyozta, hogy ez a viszonylag rövid időszak már véget ért, és a múlt héten a baloldali többségű fővárosi közgyűlés jócskán megemelte a parkolási díjakat, amely a belvárosban akár nyolcszáz forint is lehet óránként. Arról nem is beszélve, hogy a parkolást átmenetileg ingyenessé tevő intézkedés a Covid–19 terjedésének lassítását szolgálta, a tömegközlekedésről véve le a terhet. A budapestiek egészsége és a járványgörbe lassítása akkor sem volt szempont Karácsony számára, amikor a szombati menetrend bevezetésével ritkította a BKK járatait, aminek zsúfoltság és nagyobb járványveszély lett a következménye.

A Lánchíd elhúzódó, pontosabban el sem kezdődő felújítása miatt is a kormány hatmilliárdos hozzájárulását kevesellte Karácsony, az átkelő fenntartója azonban a főváros, és Tarlós leköszönésekor már el volt különítve az a közel huszonötmilliárd forintos összeg, amely a híd renoválásához szükséges. Megjegyzendő: Karácsony hivatali ideje alatt, múlt novemberben készült el egy szakmai jelentés a Lánchíd állapotáról, amely szerint legkésőbb június 10-én el kellett volna kezdeni a munkálatokat.