Kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat

Nyilvánosságra hozták csütörtök este a 2020-as felsőoktatási felvételi ponthatárokat, amely alapján eldőlt, hogy a csaknem 92 ezer, továbbtanulni szándékozó fiatal közül kik kerültek be az egyes intézményekbe. A jelentkezők száma mintegy húszezerrel kevesebb, mint tavaly, amikor több mint 112 ezren felvételiztek valamely felsőoktatási intézménybe. Ebben az évben a legalább húsz főt felvett, nem kiemelt szakok közül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar nemzetközi biztonság- és védelempolitikai képzésénél lett a legmagasabb ponthatár (445).

Idén csaknem 92 ezer diák szeretett volna bejutni valamelyik felsőoktatási intézménybe Fotó: Bach Máté

Több felsőoktatási képzésre is a négyszázat meghaladó pontszámmal lehetett bejutni idén is a felvételizőknek – derült ki, miután az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta az ősszel induló felsőoktatási képzések ponthatárait. Az este nyolc óra után kihirdetett pontszámok a www.felvi.hu portálon érhetők el. A legalább húsz főt felvett, nem kiemelt szakok közül a legmagasabb ponthatár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar nemzetközi biztonság- és védelempolitikai képzésénél volt, ahová 445 pontot kellett összegyűjteni.

Szintén kifejezetten magas (433) volt a ponthatár a BME Gépészmérnöki Kar mechatronikai mérnöki képzésénél is. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar ápolás és betegellátás képzésére 430 ponttal lehetett bejutni.

A legtöbb hallgatót, 1899 főt a mérnökinformatikus képzésekre vettek fel, ahová 2208-an jelentkeztek első helyen. Ezt követi az ápolás és betegellátás képzés, ahol ősszel 1702-en tanulhatnak tovább.

A legtöbb hallgatót, 9918 jelentkezőt idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel, ezzel 2019-hez képest az intézmény megőrizte az első helyét, és a Debreceni Egyetem pedig ebben az évben is a második lett, ahol 6127 elsős kezdheti meg ősszel a tanulmányait. A tavalyi kilencedikről a negyedik helyre ugrott fel idén a Budapesti Gazdasági Egyetemen, ahol 5667 új hallgató tanulhat tovább szeptembertől. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig csaknem 5 ezer hallgatót vettek fel. Az elmúlt években követett stratégiát folytatva idén is magas felvételi pontszámokat állapított meg az intézmény: az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma 422 pont, az önköltséges formában felvettekkel együtt 418,7 pont.

Idén csaknem 92 ezer diák szeretett volna bejutni valamelyik felsőoktatási intézménybe
Fotó: Bach Máté

Tavalyhoz képest visszaesett a felsőoktatásba jelentkezők száma, de a fiatalok preferenciái nem változtak. Az ősszel kezdődő képzésekre ezúttal 91 460-an felvételiztek, közülük több mint 81 ezren államilag támogatott helyre szerettek volna bekerülni és mintegy tízezren választottak fizetős képzést. A Felvi.hu adatai szerint a legkedveltebb intézmény még mindig az Eötvös Loránd Tudományegyetem, melynek képzéseire 24 ezer jelentkező több mint 43 ezer kérelmet adott be. A második helyen a Debreceni Egyetem áll, ahová 13 500-an akartak bekerülni, a dobogó harmadik fokára pedig a Szegedi Tudományegyetem került 12 ezernél is több jelentkezővel. Tízezer feletti felvételizőt vonzott még a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, és kicsivel elmaradva követi őket a Műegyetem. A Semmelweisre ötezren, a Corvinusra hétezren adták be jelentkezésüket.

Bár az intézmények kínálata ezúttal is rendkívül széles – több mint hétezer különböző szakot hirdettek meg –, egyik képzés sem képes versenyezni a gazdálkodás és menedzsment szakkal, amely már egy évtizede vezeti a toplistát. A gazdaságtudományok után a bölcsészet és a műszaki pálya vonzza a legtöbb érdeklődőt, de a felvételizők kedvelik a pedagógusképzést is, amely ezúttal megelőzte az orvos- és egészségtudományt, sőt az informatikát is. A művészetközvetítés és a sporttudomány nem tartozik a leendő hallgatók kedvencei közé, és továbbra sem túl népszerű a természettudomány.

Régóta köztudott, hogy kevés a pedagógus a köznevelésben, ezzel kapcsolatban jó hír, hogy a felvételin ismét sokan választották ezt a területet. A legtöbb fiatalt vonzó alapszakok tízes listájára megint felkerült a gyógypedagógus- és az óvodapedagógus-képzés, az osztatlan szakok között pedig a jogász és az általános orvos után harmadik helyen áll a tanár szak. A mesterképzések között listavezető lett a tanár szak, maga mögé utasítva a pszichológiát és az ugyancsak régi slágernek számító vezetés és szervezést. Az összes képzési szintet figyelembe véve több mint nyolcezren készülnek pedagóguspályára, és ezek csak az első helyes jelentkezők. Ha azokat is beleszámítjuk, akik hátrébb sorolva jelölték meg ezt a területet, akkor több mint 11 ezer fiatalról beszélhetünk. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár azt ígéri: a tanári utánpótlás biztosítása érdekében idén valószínűleg a pótfelvételin is lesznek ingyenes helyek a pedagógusképzésben.

A leendő hallgatók mindenhol ingyenes és fizetős helyek közül választhattak, ám a támogatásnak továbbra is feltételei vannak. Aki állami ösztöndíjas helyre jutott be, annak a képzési idő legfeljebb másfélszerese alatt le kell diplomáznia, majd az oklevél megszerzése után annyi ideig Magyarországon dolgoznia, ameddig az állam pénzén tanult. Utóbbi feltételt egyébként húsz év alatt kell teljesíteni, vagyis végzés után van lehetőség arra is, hogy a fiatal akár hosszú évekre is külföldre költözzön. Ha azonban a diplomaszerzés túlcsúszik a megadott határidőn, akkor a támogatás felét vissza kell fizetni, aki pedig nem teljesíti a munkavállalásra vonatkozó feltételt, az köteles az egész díjat visszatéríteni. A három gyermeket vállaló anyák mentességet kapnak a visszafizetés alól.

Akik most kerülnek be az egyetemekre, biztosan jól járnak, mert 2020-tól emelkedik a hallgatói normatíva, így a tanulmányi és a szociális ösztöndíjak összege is magasabb lesz a mostaninál. Megéri szorgalmasan tanulni, a legbőkezűbb intézményekben ugyanis havi 80-100 ezer forinthoz is hozzájuthatnak a hallgatók. A pedagógusképzésben speciális ösztöndíjra pályázhatnak a diákok: a Klebelsberg képzési ösztöndíj félévenként 125–375 ezer forint támogatást jelent a tanár szakosoknak, az alsós tanító és a gyógypedagógus szakokat választóknak. Sőt a diplomaszerzéskor még állást is ajánlanak.

Akinek nem gyűlt össze elég pontja a vágyott állami támogatású képzéshez, annak sem szabad kizárólag anyagi megfontolásból lemondani a továbbtanulásról. Amellett, hogy többfajta diákhitel is felvehető, két lezárt szemeszter után, jó tanulmányi átlaggal már át lehet kerülni a menet közben megüresedő ingyenes helyekre. Sokan vannak ugyanis, akik egy-két félév után jönnek rá, hogy mégsem nekik való a választott szak. Sok egyetem saját pályázatokkal, intézményi vagy vállalati ösztöndíjakkal is próbálja csökkenteni a fizetős diákok terheit.

KITERJESZTHETIK A DIÁKHITELT A SZAKKÉPZÉSRE

Javaslatot fogalmazott meg a gazdasági kabinet a kormánynak annak érdekében, hogy a jövő tanév tavaszi félévében a szakképző intézmények tanulói, illetve a felnőttképzési jogviszonyban részt vevők is élhessenek a diákhitel adta lehetőségekkel. Varga Mihály a kabinet tegnapi ülése után arról tájékoztatott, hogy a javaslat több mint 57 ezer felnőttoktatásban részt vevőnek és 220 ezer szakképzésben tanuló diáknak hozhat könnyebbséget. Elmondta: a diákhitel szakképzésre való kiterjesztése a hazai gazdaság versenyképességét erősíti, ezzel egyidejűleg a munkavállalókat is támogatja abban, hogy a vállalkozások igényeinek megfelelően új, korszerű és piacképes szakmai tudást szerezhessenek. (MTI)