Závecz: A Fideszt támogatja a biztos szavazók többsége

A biztos pártválasztók és a teljes népesség körében is tetemes a Fidesz előnye a ZRI Závecz Research Intézet legújabb reprezentatív kutatása szerint. Utóbbi csoportban a dobogó második és harmadik helyét elfoglaló DK és Momentum egy számjegyű szimpatizánst tudhat maga mögött, az MSZP-t pedig pont a parlamenti küszöb alatt mérték.

Budapest, 2019. mrcius 30. A Miniszterelnki Sajtiroda ltal kzreadott kpen torta a Fidesz 31. szletsnapi nnepsgn a Fidesz Lendvay utcai szkhzban 2019. mrcius 30-n. MTI/Miniszterelnki Sajtiroda Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Tetemes a Fidesz előnye nyár közepén a ZRI Závecz Research Intézet friss reprezentatív kutatásának az ATV-n bemutatott eredményei szerint. A felmérés szerint a biztos pártválasztók csoportjában a Fidesznek 52 százalékos a tábora. A kormánypártot a DK követi; híveinek részvételi hajlandósága valamivel nagyobb, mint a Momentumé, ezért ebben az aktív körben 15 százalékon mérték. A Momentum 11 százalékon áll, a Jobbik hétszázalékos, míg az MSZP-nek öt százaléka van az elkötelezett választók csoportjában. A biztos pártválasztók három-három százaléka szavazna az LMP-re, a Mi Hazánk Mozgalomra, a Kétfarkú Kutyapártra, egy százalék a Párbeszédre.

A teljes népességet nézve is messze megelőzi a Fidesz a többi pártot a 35 százalékos támogatottsággal és 2,8 millió fős szavazótáborral. A második-harmadik helyen lényegében holtversenyben lévő pártok támogatottsága egy számjegyű: a DK kilenc-, a Momentum pedig nyolcszázalékos, ami 700, illetve 650 ezer szimpatizánst jelent. Tőlük lemaradva a Jobbik öt százalékon áll, 400 ezer támogatóval. Az MSZP mögött a választópolgárok mindössze négy százaléka, nagyjából 300 ezer fő sorakozik fel. Utánuk szorosan a Kétfarkú Kutyapárt következik három, az LMP és a Mi Hazánk két-két százalékkal, vagyis 250 ezer illetve 150-150 ezer szimpatizánssal. A Párbeszéd jelenleg egyszázalékos, 50 és 100 ezer fő között van a táboruk nagysága. A pártnélküli választópolgárok 30 százalékot tesznek ki, 2,4 millióan tartoznak ebbe a csoportba.

Az elemzésben kitértek a baloldalnak a 2022-es választás előtti jelölt- és listaállítási stratégiájára. Mint írták, az ellenzéki szavazók eléggé egységesek abban, hogy mind a 106 egyéni választókerületben „ki-ki alapon” kellene versenyezni a Fidesszel, azaz közös ellenzéki jelöltet kellene állítani – 87 százalékuk ezen a véleményen van, négy százalékuk ellene, kilenc százalékuk nem tudott véleményt mondani ebben a kérdésben.

A kutatás szerint a pártlisták számának kérdésében az ellenzéki szavazók nagy többsége – 83 százalékuk – ugyancsak a kooperáció híve, azt tartja célszerűnek, ha egyetlen listát állítanak. Több listát tartana hasznosabbnak az ellenzékiek 5 százaléka, míg 12 százalékuk bizonytalan.

– Amíg a közös jelöltekkel való indulást az érintett ellenzéki pártok hívei azonos arányban tartják szükségesnek, addig a közös listát illetően vannak enyhe különbségek a szavazótáborok véleményében. Az ellenzék két legerősebb pártja táborában kevésbé – bár ők is nagy többséggel – támogatják a közös listát: a DK szavazók 80, a Momentumosok 81 százaléka. A többi ellenzéki párt szavazói körében 88-91 százalékos az egyetlen közös lista preferálása. Ugyanakkor fontos eredmény az is, hogy a DK és a Momentum táborában sem ellenzik a közös listaállítást (csak négy, illetve hét százalék), inkább a bizonytalanság jellemzi őket, 16 illetve 12 százalékuk nem tudja eldönteni, hogy egy vagy több listával lehet nagyobb sikert elérni – áll az elemzésben.