A gulág áldozataira emlékeztek Budapesten

– A barna és a vörös terror is emberellenes volt, és mi, magyarok mindkét diktatúrának elszenvedői voltunk. Ezért is nagyon fontos, hogy emlékezzünk azokra, akik elszenvedték a borzalmakat – mondta vasárnap Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár a Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány által szervezett megemlékezésen az V. kerületi Honvéd téren álló Emberkereszt emlékműnél. 

Budapest, 2020. augusztus 23. Koszorút helyez el egy megemlékezõ a budapesti Gulag-emlékmûnél a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen 2020. augusztus 23-án. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Szalay-Bobrovniczky Vince rámutatott: ugyanígy a szovjet uralom is szenvedést hozott a kelet- és középeurópai országoknak, a kommunizmus a nemzetiszocializmushoz hasonlóan legálissá és hétköznapivá tette az emberek kirekesztését, kínzását és meggyilkolását. Magyarország is súlyosan megszenvedte a kommunizmus pusztítását, a mai idősebb generáció a saját bőrén tapasztalta meg a rémtetteket, ezért sem fogadhatjuk el azokat a fel-felbukkanó nyugati hangokat, amelyek a kommunizmus bűneit relativizálják, és

az olyan politikai akciókat sem, amikor az Európai Bizottság immáron volt elnöke Karl Marx emléke előtt hajbókol

– fogalmazott a helyettes államtitkár, és hozzátette: a minap a német külügyi államtitkár nemes egyszerűséggel leantiszemitázta a magyar kormányt. Mindezt egy olyan ország képviselője tette, ahol a berlini főpolgármester nemrég arra szólított fel, hogy nem tanácsos kipában kimenni az utcára, mert bármi történhet. – Egy ilyen ország szociáldemokrata államtitkára antiszemitáz minket, ez egészen hajmeresztő és elképesztő, alaptalan és igazságtalan – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Vince, kiemelve, hogy minden ilyen értelmetlen és igaztalan szó devalválja az erőszakuralmi rendszereket, és ezáltal

vérig sértik az áldozatokat is legyen szó a nácizmus vagy a kommunizmus áldozatairól.

Az eseményen Nagyné Pintér Jolán, a Gulag Alapítvány elnöke beszédében szülei fájdalmas sorsába avatta be a közönséget, akik mindketten 1953-ban menekültek meg a kényszermunkatáborból. Ezután a 90 éves Hartmann Klára szólalt föl, aki túlélte a túlélhetetlent és hazatért a Gulág borzalmaiból, 14 évesen került ki és 24 volt, amikor szabadult.

Hartmann Klára túlélõ beszédet mond a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a budapesti Gulag-emlékmûnél 2020. augusztus 23-án.
MTI/Balogh Zoltán

A rendezvényen közreműködött a Déryné Vándorszíntársulat és a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár. A program filmvetítéssel zárult: az Akik maradtak című filmet vetítették az emlékező közönségnek.