A Főpolgármesteri Hivatal irányítása alá tartozó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet idején, áprilisban rohamtempóban látott hozzá új kerékpársávok kialakításához.
A főpolgármester rendelete alapján több esetben előfordult, hogy az autósoknak fenntartott külső sáv a jogszabályban előírtakhoz képest (minimum 2,75 méter) életveszélyesen keskenyre, 180 cm szélesre szűkült – vette észre a Ripost napilap. Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési gócpontjában, a BAH-csomópontban az autóbuszok és a teherautók fizikailag nem férnek el a számukra kijelölt külső sávban, így ezek jelentős túllógásukkal veszélyeztetik a többi jármű, illetve vezetőik és utasaik biztonságát.
Magyarországon a 11/2001. (III. 13.) számú KöVíM-rendelet (Közlekedési és Vízügyi Minisztérium) rendelkezik az útburkolati jelek tervezéséről és létesítéséről. A rendelet mellékleteként az útburkolati jelek tervezésére és létesítésére vonatkozó műszaki szabályzat (ÚBJSZ) előírja: „az útburkolati jellel jelölt forgalmi sávok megengedett legkisebb szélessége lakott területen legalább 2,75 méter, lakott területen kívül pedig legalább 3 méter”. Vagyis Karácsony Gergely az előírással szembe menve közel egy métert elvett az autósok haladási sávjaiból. Mindez arra utal, hogy a baloldali politikus ezzel nemcsak a közlekedőket veszélyezteti, de jogállami normákat is megsértett.
„A jogállamiság azt jelenti, hogy egy társadalom minden tagjára – beleértve a kormányokat és a parlamenteket – egyformán vonatkoznak a törvények (…), függetlenül a politikai többségtől” – áll az Európai Parlament elnöki hivatalának V4NA kérdésére megküldött válaszban.
A magyar főváros egyik legismertebb jelképe az UNESCO Világörökség részét képező dunai panoráma. Ennek része a főváros legrégebbi hídja, a Lánchíd. A főpolgármester hivatalba lépése után hónapokig halogatta az egyre rosszabb állapotban lévő híd felújítására vonatkozó pályázat kiírását. Majd amikor júliusban kiírták a tendert, a független magyar Közbeszerzési Hatóság (KH) több tartalmi hibát talált a dokumentumban, például a pályázók referenciakövetelményeire vonatkozóan. „Az ajánlatkérő felelőssége, hogy úgy állítsa össze a hirdetményét, hogy az megfeleljen a jogszabályi előírásoknak” – idézte a KH hiánypótlási felhívását az Origo.hu hírportál.
