Gulyás Gergely ünnepi beszédében úgy fogalmazott: vannak helyzetek, amikor küzdelem nélkül nem lehet megmaradni, amikor bátorsággal és elkötelezettséggel reménytelennek látszó helyzeteket is megfordíthatunk, különösen akkor, ha az igazság a mi oldalunkon áll.
Ilyen helyzet volt az is, amikor egy kis falu lakói 1920 augusztus elején vállalták a fegyveres harcot a sokszoros túlerővel szemben, és noha a harcban nem győzhettek – hihetetlen módon és váratlanul – a Trianoni békediktátum ellenére is sikerült kivívniuk, hogy továbbra is Magyarországhoz tartozhassanak – mondta. Hozzátette: Trianon évszázados „szabadság problémát” jelentett Magyarország számára és folyamatos küzdelmet az elcsatolt területeken élő magyarok jogainak és nemzeti identitásunk megőrzése érdekében.
„Mindenki magyar, akinek Trianon fáj”
– jelentette ki Gulyás Gergely, hangsúlyozva, hogy a kis falu bátorsága, csakúgy mint Balassagyarmat, a hűségfalvak és népszavazással Magyarországon maradt Sopron példát és hitet adott az egész országnak.
V. Németh Zsolt (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében úgy fogalmazott: az igazi élő történelem mindig az egyes emberek, családok története, amelyek együtt a nemzet történelmét adják.
Ez a történelem apáról fiúra száll, egymásnak adják át az emberek,
így történt ez az elmúlt száz évben Kercaszomoron is, ahol nemcsak megőrizték történetüket, de a kellő tisztelettel, megbecsüléssel adóztak a hősök emlékének.
Kapornaky Sándor (független), a község polgármestere szerint az emlékmű és a körülötte kialakított park egyszerre szolgálja majd az emlékezést, a hősök tiszteletét és a szomoróci tanösvény kiindulópontjaként az Őrségbe érkező túrázókat is.
