Részegek dobták a Dunába a nemzeti zászlót

Legfeljebb egy év szabadságvesztést kaphat azok a fiatalok, akik a Lánchídról nemzeti zászlót dobtak a Dunába.

Maximum egy év szabadságvesztést kaphat az a két 24 éves férfi, akik augusztus 21-én a Magyarország augusztus 20-i nemzeti ünnepe alkalmából fellobogózott Lánchídról levettek egy nemzeti zászlót és a Dunába dobták azt. P. Martint és Sz. Mátét nemzeti jelkép megsértésével gyanúsították meg az elkövetés helye szerint illetékes V. kerületi rendőrkapitányságon. A büntetőeljárás alatt szabadlábon védekezhetnek.

A két zászlódobáló

Fotó: PestiSrácok.hu

A Büntetőtörvénykönyv 334. paragrafusa szerint aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bírósági gyakorlat szerint, mivel első bűntényesekről van szó, a felelőtlen fiatalok megúszhatják akár próbára bocsájtással vagy pénzbírsággal is a bűncselekmény – a rendőrségen egyébként beismert – elkövetését.

Azt nem tudhatjuk, hogy P. Martin és Sz. Máté kihallgatása során mivel indokolta tettét, ám a Betyársereg néhány tagja még rendőrségi azonosításuk előtt megtalálta őket, és a Vadhajtások.hu portálon látható videófelvétel szerint erősen megszeppenve kértek elnézést tettükért. Egyikük azt is mondta:

ittas állapotban tették, amit tettek, józanul biztosan nem dobták volna a zászlót a Dunába, és erősen ígérték, hogy többet nem fordul elő ilyen tett a részükről.

A felvétel körülményei miatt felmerült a bejelentéseiről ismert Tényi Istvánban, hogy a zászlódobálók pszichikai kényszer alatt kértek bocsánatot, ami szerinte felveti a kényszerítés lehetőségét. A PestiSrácok.hu hírportál szerint Tényi meg is tette a bejelentését erről a BRFK-n.

A BTK 195. §-a szerint aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A rendőrségnek nemcsak azt kell vizsgálnia, hogy a zászlódobálók fenyegetés hatására kértek-e bocsánatot, hanem azt is, okozott-e jelentős érdeksérelmet számukra az, hogy nyilvánosságra hozták a bocsánatkérésüket.

Az mindenesetre tény, hogy a zászlódobáló fiatalok tettét közfelháborodás követte, és a nemzeti jelkép meggyalázása a törvény szerint sem maradhat szankcionálatlanul.

A megtorlás azonban állami monopólium, ezért a Betyársereg zászlódobálók ellen fellépő tagjainak szerepét mindenképpen vizsgálnia kell a rendőrségnek.

Magát a zászlódobálást szintén a Vadhajtások.hu cikke nyomán jelentette be Tényi István bűncselekmény elkövetésének gyanújával a rendőrségnek. P. Martin és Sz. Máté ugyanis egyikük mobiltelefonjával felvette, amint a másik kiveszi a zászlót a tartójából, majd videózó társa unszolására végül a vízbe dobja azt. A felvételt ráadásul feltették a világhálóra, nagy nyilvánosság számára elérhetővé tették a közösségi oldalukon, ahonnan a Vadhajtások.hu munkatársai azonnal lementették, csak úgy, mint P. Martin és Sz. Máté közösségi oldalának nyitólapját. Mindezt még azelőtt tették, hogy a nemzeti jelkép meggyalázásának hírére kitört felháborodás miatt az elkövetők előbb a zászlódobálás videóját, majd saját közösségi profiljukat is törölték. A zászlódobálásról készült videót, majd az elkövetők közösségi oldalát a Vadhajtások.hu közszemlére tette, mire a két fiatal bement a portál szerkesztőségébe azzal, hogy ha bocsánatot kérnek, leveszik-e a róluk közzétett tartalmakat. A nemleges válasz után távoztak, időközben pedig megtalálta őket a Betyársereg öt tagja.