Súlyos százmilliókat söpörtek be az amerikai spekulánshoz köthető ügyvédek

Miközben a Soros-közeli ügyvédi irodák évek óta százmilliókat keresnek a börtönbizniszen, a balliberális nyilvánosságban ezzel párhuzamosan rendszeressé vált a hangulatkeltés a magyar állam, az igazságszolgáltató közigazgatás, azon belül is különösen a független ügyészség ellen – állapította meg elemzésében a Századvég Alapítvány.

Soros György a fő cenzor

Kiemelték azt, hogy a 2010 utáni magyar kormányok folyamatosan törekedtek a hazai börtönök túltelítettsége kérdésének hatékony kezelésére, amelyre legelsőként a megoldást egy 2010-ben elindított férőhelybővítési program kínálta. Még abban az évben az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet solti körletrészében, majd 2011-ben a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Gyorskocsi utcai objektumában emelkedett a börtönférőhelyek száma, később pedig Pécsett, Kecskeméten és a Budapesten is jelentős kapacitásbővítést hajtott végre a kormány. 2016-ban már az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet solti alegysége kapott egy teljesen új kivitelezéssel létrehozott, nemzetközileg is korszerűnek számító körletépületet. Később ugyancsak sikeres beruházás volt a Váci Fegyház és Börtön esetében, amelynek fogvatartotti befogadóképessége 120 férőhellyel bővült.

Jelentős fejlesztések

Az elemzésben hangsúlyozták, hogy idén nyáron az országos büntetés-végrehajtási férőhelybővítésnél Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110-110, Tökölön 220, Baracskán és Veszprémben 330-330, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Miskolcon pedig 550 fogvatartott – összesen 2750 ember – befogadására alkalmasan adták át az új intézeti épületszárnyakat. – Korábban a Fogvatartottak reintegrációja elnevezésű uniós programban országosan 4,2 milliárd forint uniós támogatásból megvalósult program révén családi látogató egységeket alakítottak ki, amelyek a szabadulás utáni visszailleszkedést segítik. Emellett megkezdődött az áldozatvédelmi rendszer korszerűsítése, amely a többi közt az áldozatvédelmi központok kialakítását, az ott elérhető ingyenes jogi, pszichológiai, pénzügyi segítséget jelenti, éjjel-nappal hívható, ingyenes segélyhívó számmal és a védett házak rendszerével – fejtették ki.

A Századvég Alapítvány elemzésében kitért arra is, hogy a Soros-támogatott liberális jogvédő hálózattal és a börtönbiznisz nyerteseivel ellentétben a magyar kormány kiemelten fontosnak tartja a társadalom felé annak deklarálását is, hogy a kormány a sértettek és az áldozatok oldalán áll – amit világosan mutatnia kell a jogi-döntési környezetnek is.

A sértettek oldalán

– Ezért hozták meg a bővítésen túl az előbb említett intézkedések sorát, amelyek elsődlegesen a sértettek érdekeit szolgálják, és ezért döntöttek a kártalanítási összegek kifizetésének felfüggesztéséről. A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről rendelkező törvényt Áder János köztársasági elnök 2020. március 4-én írta alá (ezt követően még januárban sub specie kormányrendeletben a kormány azonnali hatállyal felfüggesztette a börtönkártérítések kifizetését) – hangsúlyozták.

A Századvég Alapítvány úgy fogalmazott: másként látja ezt például a Soros György által támogatott Magyar Helsinki Bizottság, amely sajtóértesülések szerint az Európa Tanácsnál érné el azt, hogy a bűnözőket védő ügyvédek mégis megkapják a sikerdíjukat. Emlékeztettek arra, hogy ez a szervezet az elmúlt hetekben az Európa Tanácshoz fordult egy beadvánnyal, azt kérve, hogy a testület hatálytalanítsa az Országgyűlés döntését arról, hogy a magyar kormány kérésére 2020 végéig felfüggesztették a fogvatartottaknak megítélt kártérítési összegek kifizetését a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos, iparszerű visszaélések megszüntetése érdekében. A Helsinki Bizottság egy ugyanilyen típusú beadványt már benyújtott idén májusban a strasbourgi székhelyű regionális szervezethez, most ezt a lépésüket ismételték meg. – A nemzetközi lobbi elszántságát mutatja, hogy a börtönbiznisz felszámolását célzó új szabályozást a kártérítési perek egyik érdekelt ügyvédje, Karsai Dániel 2020. júniusban megtámadta az Alkotmánybíróságon – fűzték hozzá.