Törékeny a baloldali megállapodás

Csak szimbolikus jelentősége van a közös egyéni jelöltek indításáról szóló ellenzéki megállapodásnak a lapunk által megkérdezett elemzők többsége szerint. A közös listaállítása mellett még nem tette le a garast a baloldal, ám úgy tűnik, ez a megoldás leginkább a DK-nak állna érdekében, míg a Momentum bizonyos körülmények együttállása esetén az önálló indulásból profitálhat a legtöbbet.

Donáth Anna EP-képviselőt jelölheti a Momentum kormányfőnek 2022-ben Fotó: MTI/Rosta Tibor

A baloldali összefogást demonstrálandó, az ellenzéki pártok közösen mutatták be tegnap a jobbikos Bíró Lászlót, aki a DK-tól a Jobbikig ívelő szivárványkoalíció támogatásával méreti meg magát a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6-os választókerületében az október 11-i időközi országgyűlési választáson, amelyet a parlamenti mandátum kormánypárti birtokosa, Koncz Ferenc tragikus halála miatt kellett kiírni. A baloldal egy nappal korábban, csütörtökön kezdte meg a hivatalos egyeztetéseket a 2022-es országgyűlési választásra való felkészülésre. A DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd elnökei kinyilvánították szándékukat, hogy mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítanak.

Ördög az alkuk részleteiben

Bár a közös listáról nem esett szó a közleményben, Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke az ATV tegnapi adásában ezt nevezte kívánatosnak, mert szerinte a választási törvény alapján akkor lehet igazán hatékony a közös egyéni jelöltekkel kapcsolatos együttműködés, ha egy lista állításával vágnak neki az országos voksolásnak. A lapunk által megkérdezett elemzők véleménye megoszlik azt illetően, hogy teljeskörűen megvalósul-e a felvázolt forgatókönyv, illetve az mely pártoknak kedvez.

– Nagy újdonságot nem tudtunk meg, a baloldal már jó ideje hangoztatja, hogy közös egyéni jelölteket indítanának, s erre több precedens is volt a legutóbbi önkormányzati választáson, illetve a parlamenti időköziken – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója. Szavai szerint az összefogás módja lehet érdekes, a politikai alkuk részletei­ben rejtőzhet az „ördög”. – A pártok és az egyéni jelöltek számára is elfogadható megoldásban kell megállapodniuk, ám túl sok az eszkimó és kevés a fóka, teljesen elégedett nem lesz minden szereplő, hiszen sokan pályáznak egy-egy mandátumra – fogalmazott az elemző.

Ráadásul – folytatta – a mostani helyzet pusztán egy pillanatfelvételt rögzít az erőviszonyokról, amit nem könnyű egzakt módon leírni, és megfogható előnyökre konvertálni. – Nehezen összemérhető erősségeket visznek a szereplők a tárgyalóasztalhoz, ezért a parlamenti jelenlét nyújtotta előny áll szemben a jobban kiépített hálózattal, a jobb tárgyalási képességgel, az erősebb médiajelenléttel vagy a közösségi média ügyesebb használatával – sorolta Boros Bánk Levente, hozzátéve: mindezzel együtt a DK az a párt, amely az említett adottságok legtöbbjével rendelkezik, és az ő pozíciói­kat javítja az intézményi múltjuk, valamint a több politikai és hatalomgyakorlási tapasztalattal rendelkező személyi állományuk is.

Donáth Anna EP-képviselőt jelölheti a Momentum kormányfőnek 2022-ben
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Százhat konfliktus

Zárug Péter Farkas politológus úgy látja, hogy csak szimbolikusan fontos, amit az ellenzéki pártok elnökei kinyilvánítottak, hiszen úgy tűnik, hogy formai megállapodásról van szó. – Sem a lista vagy listák, sem pedig az előválasztások jellege nem világos, márpedig ezek fogják eldönteni, hogy mozgósító-, felhajtóerőként jelentkeznek-e ebben az együttműködésben, vagy 106 konfliktus mentén szétfeszítik a nagy ellenzéki összeborulást. És akkor hol van még a tartalom, amit majd egy miniszterelnök kell megtestesítsen – fogalmazott.

– Bár régi felismerés, hogy az ellenzék csak akkor nyerhet, ha közös egyéni jelölteket indítanak, a politikai elitjük csak most jutott el odáig, hogy letegyék a garast e forgatókönyv mellett – értékelt a Magyar Nemzetnek Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke. Szavai szerint ahol egy erős, hiteles jelöltet állított az ellenzék, ott a választók akár orrukat befogva is beálltak mögé. – Így például – folytatta – Egerben vagy Dunaújvárosban sem győzhetett volna a Jobbik, ha csak a pártlogót nézték volna az emberek. Hangsúlyozta: a folyamat legelején tart a baloldal, s törékeny lehet a megállapodás, ha konkrétumokról van szó. – Továbbá – folytatta – a listák száma és az esetleges közös miniszterelnök-jelölt személye egyelőre nyitott kérdések, az ezekről folytatott egyeztetések további konfliktusokat generálhatnak.

Kis pártok érdeke

Horn Gábor arra is kitért: ha nem tűnik lehetségesnek a kormányváltás, a parlamenti bejutásra esélyes pártok külön listát állíthatnak, és saját maguk erősítésére koncentrálhatnak. A Momentumot emelte ki, mint amely párt számára komoly eredmény lenne egy tíz százalék feletti szavazati arány 2022-ben. Mint mondta, a választásig akár a DK is meggondolhatja magát az általuk jelenleg preferált közös listával kapcsolatban. Megjegyezte: a kis pártoknak elemi érdekük a közös lista, hiszen számukra a parlamentbe jutás csak a nagyok hátán lehetséges, továbbá az összefogás részeként kevesebb figyelem összpontosul a belső problémáikra.

Kiszelly Zoltán politológus szintén azt emelte ki, hogy a Momentumnak nem feltétlenül érdeke a közös lista állítása. – Számukra akkor jelentősen kedvező a külön indulás, ha a kormányoldal és a 2010 előtti baloldali elitek elfogadottsága is csökken. A bokszból vett hasonlattal élve ekkor a Momentum úgy pozicionálná magát, hogy úgy tűnjön: a ring egyik sarkában Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor áll, a másikban pedig a saját miniszterelnök-jelöltjük – fejtette ki az elemző. Megjegyezte: Donáth Annának, a Momentum EP-képviselőjének a közösségi oldalain látható intenzív kampányából arra is lehet következtetni, hogy pártja őt állítaná kormányfőjelöltnek.