Jól kezelik a járvány okozta válságot a visegrádiak

A visegrádi országok amellett, hogy egyenként is jól szerepelnek a koronavírus elleni küzdelemben, továbbra is egységesen, egymást segítve igyekeznek a lehető leghamarabb leküzdeni a járvány okozta egészségügyi és gazdasági válságot – olvasható a XXI. Század Intézet elemzésében, amelyből kiderül, hogy a visegrádi országok éllovasnak számítanak a koronavírus elleni küzdelemben az Európai Unió tagországai között.

Egyelőre elkerülték a leállásokat és az elbocsátásokat a versenyszféra legtöbb területén, ám a vírus okozta bizonytalanság továbbra is meghatározó Fotó: Mirkó István

A XXI. Század Intézet elemzésében az Európai Unió tagállamainak teljesítményét, valamint a visegrádi együttműködés országainak járványkezelési hatékonyságát vizsgálta. A koronavírus második hullámával újra emelkedni kezdett az igazolt fertőzöttek száma az unió tagállamaiban, a legtöbb megbetegedést a lakosság számarányában Spanyolországban regisztrálták, ahol jelenleg százezer lakosra több mint 1211 koronavírusos eset jut – ismerteti Matyi Tamás. A kutató kifejti, az elmúlt hónapokban a pandémia olyan súlyos hiányosságokra mutatott rá a spanyol közegészségügyi rendszerben, amelynek következtében már az egészségügyi hatóságok is elismerték, hogy nem képesek kordában tartani a járvány terjedését az országban. A második legtöbb megbetegedést Luxemburgban regisztrálták, ahol százezer lakosra vetítve több mint 1143 fő fertőződött meg a vírussal, míg Svédországban, Belgiumban és Írországban szintén magas, jóval hatszáz fő feletti ez az arány. Matyi Tamás szerint Svédország magas fertőzésszámából látszik, hogy a Stefan Löfven svéd miniszterelnök által szorgalmazott nyájimmunitásban bízó modell megbukott, emellett pedig a svéd gazdaság is jóval nagyobb visszaesést könyvelhetett el 2020 második negyedévében, mint ahogyan azt előre prognosztizálták.

Az elemzésből kiderül: a járvány terjedésének megfékezésében továbbra is élen járnak a közép-európai államok, amelyek közül Magyarország (134,6 fő) és Szlovákia (102,6 fő) teljesít a legjobban a százezer lakosra vetített regisztrált fertőzöttek számát tekintve.

A nyugat-európai országokban azonban a túlságosan későn, sok esetben nem megfelelően alkalmazott korlátozó intézkedések amellett, hogy egyre nagyobb társadalmi elégedetlenséget váltanak ki, nem képesek érdemben csökkenteni a koronavírus terjedését.

Matyi Tamás megjegyzi: az egészségügyi válság mellett a koronavírus-járvány komoly, 2008 óta nem látott gazdasági válságot is eredményezett az Európai Unió tagállamaiban. Az Eurostat által publikált adatok szerint az unió éves bruttó hazai összterméke (GDP) körülbelül 12 százalékkal csökkent 2020 második negyedévében az előző negyedévhez képest, míg az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva ez az érték 14,7 százalékos visszaesést mutat. A tagországok közül a legnagyobb gazdasági visszaesést Spanyolország könyvelhette el 22,1 százalékkal, de komoly visszaesést okozott a járvány Franciaországban (–19 százalék, Belgiumban (–14,5 százalék) és Olaszországban (–17,3 százalék) is.

A visegrádi együttműködés országai közül a legkisebb gazdasági visszaesést Lengyelország (–7,9 százalék) könyvelhette el, ugyanakkor elmondható, hogy a V4-ek országai közül mindenhol sikerült a csökkenést az uniós átlag alatt tartani – hangsúlyozza a kutató.

Miközben a különösen rosszul teljesítő nyugat-európai országok a várhatóan októberben életbe lépő uniós mentőcsomag által nyújtott segítségben bíznak, a V4-ek tagállamai továbbra is előnyben vannak, hiszen már eddig is egy fegyelmezett gazdaságpolitikát folytatva, saját forrásból igyekeztek mérsékelni a járvány okozta gazdasági károkat. Matyi Tamás szerint elmondható, hogy az időben meghozott politikai intézkedéseknek köszönhetően az említett államok sikeresen tartják kordában a járványt, amivel jelentősen csökkentették a vírus által okozott károkat.