Munkásai bérével és morálisan is adós a baloldal jelöltje, Bíró László

Ráéghet az ellenzékre a baloldali értelmiség jó része szerint is vállalhatatlan Bíró László, így nem véletlen, hogy Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöki tisztségének várományosa arra buzdítaná a baloldali szavazókat, hogy befogott orral szavazzanak az ellenzék rendkívül megosztó közös jelöltjére az október 11-re kiírt Borsod megyei időközi választáson. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője nettó nácinak nevezte a zsidózó-cigányozó jelöltet, aki még kispénzű alkalmazottait sem fizette ki, viszont a cégvezetősége alatt sok millió forintnyi támogatásnak veszett nyoma.

Jakab Péter a Jobbik elnöke arra sem volt képes, hogy pártja szabályszerűen tudja indítani borsodi jelöltjüket Fotó: Facebook/Jakab Péter

Már csak alig több mint három hét van hátra a Borsod megye 6-os választókerületében október 11-re kiírt időközi parlamenti választásig, mégis egyre dagadnak a botrányok a baloldali ellenzék közös jelöltje, a jobbikos Bíró László körül. Bár a rasszizmusa és antiszemitizmusa miatt elhíresült jelölt a saját szövetségeseit is megosztja, a baloldali pártok politikai okokból kitartanak mellette. Legutóbb Kunhalmi Ágnes, az MSZP leendő társelnöke bizonyította az ő és pártja megalkuvását az Alfahírnek adott interjúban, amikor arról beszélt, hogy nem volt olyan pillanat, amikor az MSZP megingott, és kihátrált volna az ellenzéki megállapodásból, valamint Bíró László támogatásától. A képviselő gyakorlatilag arra szólította fel a baloldali szavazókat, hogy befogott orral húzzák be az ikszet Bíróra, hiszen szerinte nem lehet eltartott kisujjal politizálni, ha le akarják győzni a kormánypártok jelöltjét, Koncz Zsófiát.

Nettó náci

– A baloldal egy nettó nácit menteget Bíró László személyében, hiszen egy olyan jelölt mögé álltak be az október 11-i Borsod megyei időközi választáson, aki a zsidózó és cigányozó kijelentései mellett még a saját alkalmazottait sem fizette ki, holott Bíró azzal kampányol, hogy győzelme esetén a kisvállalkozóknak segítene. Ez összességében a moralitás hiányának olyan mély foka, amiről még véleményt is nehéz alkotni

– jelentette ki tegnap Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője egy más témában tartott sajtótájékoztatón.

Bírónak már a jelölése sem ment zökkenőmentesen, mivel a Jobbik önhibájából – késlekedtek a párt év elején megválasztott elnökségének közhiteles nyilvántartásba vételével – a politikus a Nemzeti Választási Bizottság döntése alapján nem indulhatott a saját pártja színeiben, így a Jobbik logója nem szerepelhetett a szavazólapon, csak a többi baloldali alakulaté.

A legnagyobb port Bíró László zavaros üzleti ügyei kavarták, amelyek először szeptember elején kerültek nyilvánosságra. Akkor a Hír TV megszólaltatta a baloldali jelölt korábbi alkalmazottait, akik arról beszéltek, hogy a politikus nem fizette rendesen a bérüket, s amikor ezt szóvá tették, lelövéssel fenyegette meg őket. Bíró 2014 és 2016 között vezette a Hegyalja-Mix Szociális Szövetkezetet, amely többek között egy varrodát is működtetett Csernelyen. – Ha valaki ellenem beszél, az vigyázzon, mert vadászember vagyok, és ha ilyet hallok, akkor hozom a puskámat, és az illető menekülhet – idézte fel egy tanú Bíró László szavait a Hír TV Informátor című műsorában.

– Egyik alkalommal a dolgozók elégedetlenek voltak, mert nem hozott munkát, nem vett alapvető dolgokat, kiállt a varroda közepére, és azt mondta, hogy amennyiben az ő neve még egyszer elhangzik, lelövöldöz itt mindenkit – mesélte egy másik tanú, akinek a hangját eltorzították a riportban, mert a mai napig tart Bíró László haragjától.

A puska

A Hír TV az ügy kapcsán telefonon kereste Bíró Lászlót, akitől azt kérdezték, hogy van-e fegyvere, illetve hogy miért fenyegette meg a csernelyi varrónőket. A politikus letagadta, hogy lenne fegyvere. – Milyen puskám lenne nekem, jó napot kívánok?! – kérdezett vissza Bíró, majd pedig a kérdésekkel a Jobbik sajtóosztályához irányította a riportert. A Magyar Nemzet azonban kiderítette: Bíró Lászlónak van fegyvere, több képen ugyanis a politikus elejtett vadászzsákmányával látható, puskával a kezében.

A lapunk birtokába jutott dokumentumok pedig kétségkívül bizonyították: a Hegyalja-Mix úgy szűnt meg 2016-ban, hogy több munkavállaló elmaradt bérét végül az állami bérgarancia-alapból fizették ki. Az iratok arról tanúskodnak, hogy legalább két egykori dolgozó fordult Budapest Főváros Kormányhivatalához, valamint a Gordius Consulting Zrt.-hez, amely bérgarancia-biztost jelölt ki az elmaradt fizetések bérgarancia-alapból történő rendezéséhez. A két egykori alkalmazott 59 ezer forintnyi elmaradt juttatást tudott bizonyítani, egyikük számlájára pedig értesüléseink szerint azóta meg is érkezett a pénz.

Zavaros cégügyek

Bíró László cégvezetői kvalitásairól árulkodik, hogy a Hegyalja-Mixnek úgy kellett lehúznia a rolót 2016-ban, hogy Bíró vezetése alatt összesen ötvenmillió forintnyi uniós támogatást vettek fel. A Hegyalja-Mix Szociális Szövetkezet 2013 decemberében jelentkezett A Szociális gazdaság fejlesztése a konvergenciarégiókban című pályázatra a Hegyalja-Mix porhomogenizációs projektje a szociális gazdaság fejlesztésére címen futó tervezetükkel. A szövetkezet részére 2013. december ­20-án ítéltek meg ötvenmillió forintot. A dokumentumok szerint a pénz forrása az Európai Szociális Alap, amelynek keretében az Európai Unió támogatja a munkaerőpiaci elhelyezkedést, a hátrányos helyzetű csoportok beilleszkedését, valamint az életlehetőségek általános javítását. A vissza nem térítendő támogatás 2014 áprilisa és 2015 októbere között érkezett a szövetkezethez. Először egy 12,5 milliós részlet landolt a Hegyalja-Mix bankszámláján, majd számlaalapú kifizetések történtek összesen 37,5 millió forint értékben. Érdemes visszaidézni: ezen időszak legnagyobb részében Bíró László igazgató-elnöke volt a szövetkezetnek.

A Hegyalja-Mix valószínűleg már Bíró vezetése alatt komoly bajba került, a politikus ugyanis 2016 májusában átadta a cég vezetését egy vállalkozónak, M. J.-nek, aki egy két lábon járó cégtemető: az Opten cégadatbázisa szerint a férfi kilenc cége végezte kényszertörléssel, jelenleg pedig eltiltás hatálya alatt áll, vagyis nem alapíthat és irányíthat új céget. A Hegyalja-Mix helyzetét jól mutatja, hogy 2017 júliusában végrehajtást kezdeményezett a szövetkezet ellen az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt., ami azt jelenti, hogy nem csak egy-két havi számlával voltak elmaradva.

Ki oda sem ballagott…

A céges ügyek mellett Bíró végzettségével kapcsolatban is kiderültek pikáns részletek. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlésben ülő politikus ugyanis a Facebook-oldalán azt állította magáról, hogy mezőgazdasági és energetikai végzettsége van, a róla szóló Wikipédia-szócikkben pedig az szerepel, hogy a Károly Róbert Mezőgazdasági Főiskola levelező hallgatója volt, ám később kiderült, hogy nem végezte el azt és nem szerzett oklevelet. A ma már egyetemként működő intézmény ezt megkeresésre közölte, Bíró László pedig lapunk kérdésére megerősítette. Figyelemre méltó, hogy azt állította: ez nem titok, és mindenhol elmondta, ám lapzártánkig máshol nem találtunk Bíró félbehagyott főiskolai tanulmányairól szóló sajtóhírt.

Jakab Péter a Jobbik elnöke arra sem volt képes, hogy pártja szabályszerűen tudja indítani borsodi jelöltjüket
Fotó: Facebook/Jakab Péter

Bár Bíró László számos ügye ad okot a bírálatra, a zsidózó és cigányozó kijelentései miatt vált igazán megosztóvá. A baloldalon is egyfajta konszenzus alakult ki arról, hogy nem vállalható jelölt, és semmiképpen nem méltó arra, hogy országgyűlési képviselő legyen. Bíró egyebek mellett tetűcsúszdásként beszélt a zsidókról, a magyar fővárost pedig Judapestnek nevezte, s úgy is fogalmazott, hogy a „Hasszánoktól és a Sztojkáktól” kell megvédeni az országot. Bíró egy Face­book-bejegyzésében kért bocsánatot a korábbi kijelentései miatt, ám a rasszizmusát kimagyarázni próbáló okfejtése a vele riportot közlő baloldali 24.hu szerint sem állta meg a helyét. Elsőként Setét Jenő roma aktivista nevezte elfogadhatatlannak a Bíró László kijelentéseit, majd mások mellett Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Somogyi Zoltán, a Political Capital alapítója, valamint Szél Bernadett, az LMP egykori társelnöke is így tett. Szanyi Tibor, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom alapítója pedig egyenesen nácinak nevezte a jobbikos politikust, és a párt nem is állt be mögé, hanem alternatív baloldali jelöltet állított vele szemben Tóth Ádám személyében.

Felháborodott értelmiség

Lapunknak nyilatkozva korábban Tamás Gáspár Miklós filozófus is bírálta a zsidózó-cigányozó jelöltet: „Azt reméltem, hogy miután a Jobbik technikai okokból nem jelölheti Bíró Lászlót az időközin, a többi ellenzéki párt kihasználja ezt az alkalmat, és visszalépteti őt. Érthetetlen, hogy miért nem tették meg eddig; tűrhetetlen, hogy olyan ember, aki a Bíró által mondottakhoz hasonló cigányellenes és zsidóellenes ocsmányságokat beszél, olyan pártok színei­ben indulhasson parlamenti választáson, amelyek magukat antirasszistának, demokratának és toleránsnak tekintik.” Amennyiben Bíró valóban indul október 11-én, Tamás Gáspár Miklós otthonmaradásra szólította fel a baloldali szavazókat.

Billegő körzet

A 2011-ben létrejött Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. számú országgyűlési egyéni választókerület sokáig kiegyensúlyozott volt a lakosság politikai preferenciáit tekintve. Míg a választókerületbe tartozó Szerencsen hagyományosan jobboldali vezetőket választottak, addig Tiszaújváros – az ott lakó nagyszámú gyári munkásnak köszönhetően – baloldali erődként volt ismert. Azonban az utóbbi két országgyűlési választáson a jobboldal támogatottsága számottevően megerősödött a körzetben. Míg 2014-ben a Fidesz–KDNP színeiben induló Mengyi Roland a szavazatok 40,5 százalékával nyert – jócskán megelőzve a jobbikos jelölt Balla Gergőt, aki a voksok közel 30 százalékát tudhatta magáénak – a 2018-ban a kormánypárti jelölt ehhez képest is növelni tudta a támogatottságát. Az előző választáson ugyanis Koncz Ferenc (aki idén júniusban vesztette életét egy tragikus balesetben) a szavazatok 50,5 százalékát kapta meg a választókerületben. Az idén október 11-re kiírt időközi választáshoz hasonlóan a kormánypárti jelölt kihívója akkor is a jobbikos Bíró László volt, aki akkor a voksok közel 32 százalékát kapta meg.