Története leggyengébb elnökét erősítheti meg a szocialista párt

Míg Horn Gyula, Kovács László vagy Hiller István vezetésével kormányt alakíthatott, Tóth Bertalan elnöksége alatt harmincéves történetének mélypontjára jutott az MSZP. Noha mára az is bizonytalanná vált, hogy a párt egyáltalán bejut-e a következő Országgyűlésbe, a szocialisták mai kongresszusán várhatóan megerősítik Tóthot.

Fotó: Arpad Kurucz

Tisztújító kongresszust tart ma az MSZP, és könnyen meglehet, hogy egyben az utolsót is. A férfi társelnöki posztért ugyanis egyedül indul a jelenlegi elnök, Tóth Bertalan, aki trükkök százai­val, köztük az MSZP Pest megyei szervezeteinek feloszlatásával, az online szavazás bevezetésével,

a harminc év óta sosem alkalmazott zárt listás voksolás alkalmazásával elérte, hogy a nála jóval ismertebb és népszerűbb Mesterházy Attila végül ne méresse meg magát.

Mindehhez lelkesen asszisztált a párt felső vezetése is, ami érthetetlen annak tükrében, hogy Tóth Bertalan vezetése alatt harmincéves történetének mélypontjára, a teljes népesség körében mindössze 4-6 százalékos támogatottságra jutott az MSZP, azaz egyáltalán nem biztos, hogy bejut a következő Országgyűlésbe. Tény, hogy a szocialistáknak voltak szárnyaló és kevésbé szárnyaló időszakai is, de

ilyen mélyrepülésük, mint Tóth elnöksége alatt, sohasem.

Emlékezetes: az első, 1990-ben tartott szabad országgyűlési választás az akkor még Nyers Rezső vezette MSZP trónfosztását eredményezte. Horn Gyula 1990 májusától 1998 szeptemberéig volt az MSZP elnöke. Vezetése kezdetén a párt csupán hatszázalékos támogatottságot élvezett a teljes népesség körében, az 1994-es választáson mégis abszolút többséget szerzett.

Kovács László 1998 szeptemberétől 2004 októberéig irányította a szocialistákat. Elnöksége kezdetén az MSZP támogatottsága 21 százalékon állt, a 2002-es országgyűlési választáson pedig újra kormányt alakíthatott. 2004 októberé­ben Hiller István 24 százalékos támogatottsággal vette át a pártot, amit 2007. februárig vezetett, a 2006-os választás után pedig a szocialisták újra kormányt alakíthattak. Gyurcsány Ferenc egy 22 százalékos támogatottságú MSZP elnöke lett 2007 februárjában, ami miniszterelnöksége,

az őszödi beszéd és az azt követő erőszak miatt 2009-re lényegében a felére csökkent.

Lendvai Ildikó 2009 áprilisa és 2010 júliusa közötti elnöksége idején a szocialisták támogatottsága 13 százalék volt, amin a 2010-es választásig sem tudtak érdemben változtatni, így a párt megint ellenzékbe kényszerült.

A szocialistákat 2010 júliusa és 2014 májusa között Mesterházy Attila vezette. Bár az első két évben Mesterházy 15-ről 20 százalék fölé tornászta fel az MSZP népszerűségét, a Bajnai Gordonnal és az immár a DK-t megalapító Gyurcsány Ferenccel folytatott baloldali belháború miatt a 2014-es választásra 13-14 százalékra esett vissza a párt támogatottsága. Tóbiás József 2014 júniusától volt két évig az MSZP elnöke,

ez idő alatt a párt szinte láthatatlanná, érzékelhetetlenné vált, támogatottsága tíz százalék alá zuhant.

Molnár Gyula 2016 nyarán vette át a párt irányítását, ami ekkor már csupán 6-7 százalékos támogatottsággal bírt, így a 2018-as választásnak már csak a Párbeszéddel közösen, Karácsony Gergely személyében külsős miniszterelnök-jelölttel vágott neki.

A kérdés jelenleg az, hogy mi lesz a sorsa a várhatóan Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes vezette MSZP-nek. Az biztos: a szocialisták

nyáron tárgyalásokat kezdeményeztek a DK-val arról, hogy egy lehetséges közös listán öt biztos befutó helyet szerezzenek.

Ha azonban Gyurcsány Ferenc az ellenzéki tárgyalásokon végül csak három-négy befutó helyet ad nekik, harminc év óta először az MSZP frakciót sem tud majd alakítani.