Megjelent, és az egyik videómegosztó internetes oldalon el is érhető a Varjú Imre atya 1956-os tevékenységét bemutató dokumentumfilm, amelyet Dézsy Zoltán Balázs Béla-díjas magyar rendező készített. A Bakáts téri kórház kispapja című alkotásban Varjú Imre atyával idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke, volt főbíró beszélget.
A protonotárius kanonok, címzetes esperes élete összeforrt az 1956-os szabadságharccal, ahogy ő fogalmazott, mivel abban az évben, június 17-én Vácon a székesegyházban szentelték pappá, gyakorlatilag egyidős a forradalommal. Ő azok között a papok között volt, akik 1956-ban a kórházakban segédkeztek, iratokat sokszorosítottak, és akik a megtorlás idején börtönbe kerültek.
A beszélgetésből kiderül, hogy az 1956-os események első napjaiból nem jutott el hozzá semmilyen információ, mert éppen lelkigyakorlaton vett részt. Egy hétig tartott, ahol egymással nem beszéltek, rádiót nem hallgattak, nem tudtak semmit.
Beszélt arról is, hogy november 4-én (vasárnap) délelőtt a szentmise után a Bakáts téri kórházba sietett, amely tele volt sebesülttel. Reverendában ment, vitte a kenetet, az Oltáriszentséget. Utána minden nap ellátogatott a kórházba, misézett, áldoztatott, gyóntatott. A Bakáts téri kórházban találkozott sebesült szovjet katonával is, akinek nagyon riadt volt az arca, ezért megsimogatta.
A kommunista hatalom haragját Varjú atya leginkább azzal vívta ki, hogy társaival megírták a forradalom és szabadságharc igaz történetét, amit sokszorosítottak is. Főként ezért jogerősen négy év börtönt kapott, de általános amnesztiával két év után szabadult. A dokumentumfilmben a katolikus pap beszélt a börtönben átélt megpróbáltatásokról is.
