Naprakész adatokkal segítik a járványügyi intézkedéseket

Az országos adatszolgáltatásra épülő rendszer segítségével pontosan nyomon követhetők a kórházi ellátásra szoruló megbetegedések, tervezhetővé válnak a járványügyi intézkedések és az igényekhez igazíthatók az ellátási kapacitások – mondta el lapunknak a koronavírus-járvány megfigyelésére az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben létrehozott munkacsoport vezetője. Cselkó Zsuzsa beszámolt arról is, hogy eddig főként a társbetegségek és a súlyossági állapot, illetve a halálozás közti összefüggéseket vizsgálták. Bogos Krisztina, a Covid-betegek kezelésére kijelölt intézmény főigazgatója pedig a kórházban zajló komplex feladatellátásba nyújtott bepillantást.

– Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkárságának kezdeményezésére és felügyeletével 2020 márciusában az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben kidolgoztuk a Covid–19 surveillance (magyarul: megfigyelés, figyelés-ellenőrzés) rendszert. Az államtitkárság a tuberkulózis nyomon követésében szerzett több évtizedes tapasztalatára figyelemmel bízta meg az intézményt a rendszer kifejlesztésével és gondozásával – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Cselkó Zsuzsa. A Korányi kórház szervezési és módszertani osztályának vezetője kiemelte, hogy a rendszer nem a járvány előrejelzése céljából jött létre, hanem azért, hogy pontos demográfiai és járványügyi adatok álljanak rendelkezésre a koronavírussal fertőződött betegekről, valamint fertőzött kontaktjaikról. – A rendszer további célkitűzése, hogy figyelemmel kísérje a Covid-betegeket a tünetek kezdetétől a gyógyulttá nyilvánításig vagy az esetleges elhalálozásig, ezáltal értékelhető legyen a betegség lefolyása a páciens állapotának változása és az alkalmazott kezelés alapján. Összességében: a megfigyelési rendszer segítségével pontosan nyomon követhetők a kórházi ellátásra szoruló megbetegedések, tervezhetővé válnak a járványügyi intézkedések és az igényekhez igazíthatók az ellátási kapacitások – közölte.

Kötelező jelentéstétel

Cselkó Zsuzsa elmondta azt is, hogy a Covid–19-rendszerbe való bekapcsolódásra és jelentéstételre valamennyi olyan laboratórium és kórház kötelezett, amelyet az országos tiszti főorvos a fertőzés kiszűrésére, illetve a betegek vizsgálatára és ellátására kijelölt. Hozzátette, hogy az elemzéseket az egészségügyért felelős államtitkárság utasítása alapján egy-egy témára vonatkozóan, rendszeres időközönként végzik. Eddig a társbetegségek és a súlyossági állapot, illetve a halálozás közti összefüggéseket vizsgálták, de elemzik azt is, hogy az emberek milyen módon adják át egymásnak a fertőzést, valamint hogy milyen betegúton jutnak el a kórházakba, ott milyen terápiában részesülnek.

Veszélyes társbetegségek

– A magyar kórházakban kezelt koronavírusos betegek esetében – hasonlóan a nemzetközi adatokhoz – 36 százaléknál magas vérnyomás, 19 százaléknál szívbetegség, 16 százaléknál pedig cukorbetegség szerepelt alapbetegségként. A súlyos vagy kritikus állapot előfordulását valamennyi vizsgált alapbetegség növeli, legnagyobb mértékben a krónikus légzőszervi és a krónikus vesebetegség – ismertette a főorvos. Közlése szerint a magyarországi adatok is alátámasztják azokat a nemzetközi tapasztalatokat, miszerint az életkoron kívül a társbetegségek fennállása is jelentős tényező a betegség kimenetele szempontjából. Különbség azonban, hogy míg határainkon túl többségében férfiak fertőződnek meg a koronavírus által, addig idehaza a nők érintettek magasabb arányban. A szakember beszámolt arról, hogy a Covid–19 megfigyelési rendszer adatai szerint szinte valamennyi alapbetegség hozzájárul a halálozáshoz, legnagyobb valószínűséggel a krónikus vesebetegség, a szívbetegség és a diabétesz. – Ugyanakkor a daganatos betegség nem, az immunrendszer betegsége pedig csak mérsékelten emeli a halálozás valószínűségét. A magyarázat feltételezhetően abban rejlik, hogy a vírusfertőzés az érrendszer működését is befolyásolja – húzta alá Cselkó Zsuzsa. Hozzáfűzte, hogy dél-koreai, kínai és olasz kutatások a dohányzást, a légszennyezést és az idős kort emelték ki a halálozás kockázati tényezőiként, amerikai esettanulmányok alapján pedig az elhízás is szerepet játszhat a súlyosabb megbetegedésekben.

Növekvő ágyszám

– A járvány kezdete óta az Országos Korányi Pulmonológia Intézetben közel kilencszáz gyanús és igazolt koronavírusos beteget kezeltünk, ők átlagosan 27 napot töltöttek a kórházban, de volt olyan is, akit 92 napig ápoltunk. Intenzív osztályos kezelést 111-en igényeltek, az ott-tartózkodás átlagos időtartama 18 nap volt – ismertette az adatokat az intézmény főigazgatója. Bogos Krisztina közölte, hogy e pillanatban 54 intenzív ágyuk van a kritikus állapotú betegek számára, ám az intézményben zajló átalakítási munkák végeztével ez a szám hússzal bővül. A gyanús esetek elkülönített megfigyelésére és a középsúlyos betegek kezelésére 88 ágy áll rendelkezésre. Ezenfelül együttműködnek a szomszédos Országos Orvosi Rehabilitációs Intézettel, ahová azokat a középsúlyos eseteket helyezik át, akiket stabilizálni tudtak, és nem várható, hogy az állapotuk rosszabbra fordul. Itt további 177 ágyig van kapacitás, amelyből jelenleg 37 foglalt. A főigazgató a Korányiban alkalmazott terápiákkal kapcsolatban megemlítette, hogy ők is a Dél-pesti Centrumkórház által kidolgozott protokollt követik, illetve az intézet is részt vesz a hazai fejlesztésű és gyártású favipiravir klinikai vizsgálatában.

Komplex feladatellátás

Bogos Krisztina hangsúlyozta, hogy a Covid-betegek kezelése mellett továbbra is ellátják tüdőgyógyászati feladataikat, a két tevékenységet – mivel a kórház pavilonrendszerű – egymástól teljesen elkülönítve, nagy biztonsággal tudják végezni. – Ennek a biztonságnak azonban ára van, a meglévő humán erőforrásaink mellé plusz szakszemélyzetet kellett igényelnünk. Már tavasszal is kaptunk átvezényelt kollégákat más intézményekből, akikkel nagyon jól tudtunk együttműködni – fogalmazott a kórházvezető. Elmondta azt is, hogy jelenleg nyolc zsilipelt egység üzemel az intézményben, és folyamatban van újabb két ilyen egység kialakítása. Ezek a szeparált zónák biztosítják, hogy a vírus onnan nem tud kikerülni, így garantálható, hogy maguk a Covid-ellátásban részt vevők nem válnak a fertőzés átvivőivé az intézet többi betegére. – A teljes védőfelszelésben dolgozó kollégák azonban nagyfokú fizikai és mentális megterhelésnek vannak kitéve, így ezekben az egységekben az előírt pihenőidő biztosítását lehetővé tévő forgórendszert kellett kialakítanunk. Ezért a betegellátást itt dupla létszámmal lehet és kell végezni – tudatta a főigazgató, aki arról is beszámolt, hogy jelenleg hetven, más fővárosi kórházakból idevezényelt orvos és szakápoló vesz részt a koronavírus-betegek kezelésében. Hozzátette, hogy ez a szám – párhuzamosan a betegszám várható növekedésével – emelkedni fog, a későbbiekben vidékről is várnak majd dolgozókat.

Emelkedő átlagéletkor

Bogos Krisztina kérdésünkre elmondta: a második hullám elején ők is azt tapasztalták, hogy főként a fiatalabb korosztályok voltak érintettek, ám a kórházi kezelést igénylők átlagéletkora mára 61 évre emelkedett. – Ebből az látszik, hogy az idősebbeket is újra elérte a fertőzés. Persze önmagában az, hogy valaki idős, még nem jelenti azt, hogy számára végzetes következménnyel jár a betegség. Az első hullámbéli tapasztalataink szerint a különböző idősotthonokból kórházba került koronavírus-fertőzöttek több mint kétharmada meggyógyult – tájékoztatott a főigazgató. Felhívta ugyanakkor a figyelmet a védelmi intézkedések szigorú betartására, illetve az egyéni felelősségvállalásra, mert – mint fogalmazott – most elsősorban saját magunkon múlik, hogy mennyire tudjuk lassítani a járvány terjedését.