A nemzetpolitika az elmúlt tíz évben a kormány egyik legfontosabb területe lett, ahol a határon túl élő magyar közösségekkel közösen határozzuk meg a célokat, és azokat együtt valósítjuk meg. Semmit nem teszünk a határon túli magyar pártok, szervezetek, vezetők megkérdezése nélkül – jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az Ukrajna és Kárpátalja a Covid–19 pandémia idején és a helyhatósági választások előtt című online konferencián. Potápi Árpád János kiemelte, hogy a magyar nemzetpolitika terén nagy sikereket értek el az elmúlt évtizedben. – Az első négy évben azt a keretrendszert határoztuk meg, amiben azóta is működik a nemzetpolitika. Két fontos állomást emelnék ki, a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadását és azt, hogy az Alaptörvényben rögzítettük: a magyar kormány felelősséget visel a határon túli magyarság sorsa iránt – fogalmazott a politikus.
Potápi Árpád János a konferencia témájával kapcsolatban előadásában rámutatott arra:
a 2010-es évek úgy teltek el Kárpátalján, hogy jelentős előrelépés a nemzetiségi jogok területén nem történt, sőt, folyamatos visszalépés tapasztalható.
– Hiába követték egymást a kormányok, hiába volt Majdan, a folyamatos várakozások, hiába szerzett Zelenszkij a magyarok körében nyolcvan százalékot az elnökválasztáson, hiába vannak miniszteri szintű találkozások, mégsem javul a helyzet Kárpátalján – fogalmazott a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
A politikus kifejtette azt is, hogy a gazdasági, a kulturális és oktatási programok továbbra is megvalósulnak, viszont azokat a szervezeteket, amelyek ezeket lebonyolítják, folyamatosan vegzálják. – Ebből azt tudjuk leszűrni, hogy ezek a programok szúrják az ukrán hatóságok szemét.
Ukrajna szakított azzal a politikájával, amely elnéző volt a nemzetiségiekkel szemben, és arra törekszik, hogy az országot mint nemzetállamot határozza meg.
Ez senkinek sem jó, az ukránoknak sem – emelte ki Potápi Árpád János. Szavai szerint a kárpátaljai szervezetekkel együtt mindent megtesznek, hogy a magyarság a szülőföldjén boldogulni tudjon, ennek érdekében pedig folyamatosan meg kell erősíteni a kulturális, az egyházi, az oktatási, a szociális és egészségügyi intézményrendszert is. Úgy véli, ehhez erős helyi magyar érdekképviselet kell.
