Az ügyészség 2019-es munkájáról készült, Polt Péter legfőbb ügyész jegyezte országgyűlési jelentés legizgalmasabb része kétségtelenül a korrupcióról szóló rész. Rávilágít ugyanis, hogy a közvélemény korrupcióérzete gyakran meghaladja az ország valós korrupciós helyzetét. Ugyanakkor az ügyészség korrupció elleni elkötelezettségét mutatja, hogy az ügyészek nincsenek, nem lehetnek tekintettel arra, ki követi el azt. Simonka György esete mutatja, ha kormánypárti országgyűlési képviselő a terhelt, akkor is eljár a vádhatóság ellene, a bíróság pedig majd eldönti, bűnös-e a politikus vagy sem.

Fotó: Éberling András
A jelentés szerint a regisztrált korrupciós bűncselekmények egzakt adatai mellett egy ország korrupciós állapotának megítéléséhez a korrupcióérzékelésre utaló mérőszámoknak is jelentősége lehet. Az úgynevezett percepciós indexek értelmezésénél azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy azok nem objektív adatokon alapulnak, és olyan fogalmakat is használnak, amelyek a büntetőeljárás keretei között nem értelmezhetők. A közvélemény gyakran korrupciót érzékel olyan sajtóhírek alapján is, amelyek hátterében valójában más, esetleg a Btk.-ba nem is ütköző jogsértő magatartás áll.
A közvélemény megalapozatlan érzékelése – sajnálatos módon – az ország megítélését is rontja azáltal, hogy a közvélemény-kutatások adatait nemzetközi szervezetek felhasználják döntéseik, értékeléseik megalapozásához.
Az Európai Bizottság 2019. évi országjelentésében – a korábbi éveket követően ismételten – hivatkozott arra, hogy a közvélemény-kutatások szerint a magas szintű korrupció elleni küzdelem Magyarországon nem megfelelő. A magas szintű korrupció fogalma a büntetőjogban vagy a bűnügyi statisztikában nem létezik, azt az Európai Bizottság sem határozta meg, és ilyen jellegű statisztikai adatokat nem gyűjt,
az Európai Bizottság állítását tehát objektív adatokkal nem lehet alátámasztani.
Ugyanakkor éppen az ügyészség korrupció elleni elkötelezettségét mutatja, hogy a médiában gyakran fordulnak elő és keltenek feltűnést az olyan büntetőeljárások, amelyeket a közvélemény kiemelt figyelemmel kísér.

Fotó: Kurucz Árpád
Így értesülhetett 2019-ben arról a közvélemény, hogy
bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és különféle korrupciós bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt egy országgyűlési képviselő – Simonka György – és harminckét társa ellen,
továbbá a Központi Nyomozó Főügyészség Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzati vezetők ellen indított büntetőeljárást – kényszerintézkedés alkalmazása mellett – a Terület- és településfejlesztési operatív programokból (TOP) finanszírozott beruházások kapcsán elkövetett hivatali vesztegetés bűntettének gyanúja miatt.