Szigorú biztonsági előírások védik a kalandparkok látogatóit

Egyelőre nem tudni pontosan, mi okozta, s ki a felelőse a gyöngyösfalui kalandparkban történt halálos balesetnek. Annyi bizonyos, hogy az esetet nem lehet a véletlen számlájára írni, a szigorú biztonsági szabályok betartásával nem következhetett volna be a 16 éves gyermek életét követelő tragédia

A csillebércihez hasonló, veszélyes mászókák létrehozásához nem kell semmilyen képzettség Fotó: MTI

Életmentő stabilitás

Molnár Gábor biztonságtechnikai szakértő szerint a kalandparkok ellenőrzésekor a legnagyobb hangsúly a kötélpályák kifeszítő pontjainak statikai stabilitásán és a felszerelések anyagminőségének vizsgálatán van. A bilincsek, kötelek, karabinerek, a magasban levő platformok állapota a legfontosabb, de a park környezetét is folyamatosan vizsgálni kell a napi karbantartás során. A parkok tervezésénél azt is figyelembe kell venni, hogy egy, a mostanihoz hasonló fakidőlés ne okozhasson balesetet, a rendőrségi vizsgálat erre a momentumra is kiterjed majd. A Holdfényliget Kalandparkban a játéktértől tíz méteres távolságban levő egyik fán sem találtak az üzemeltetők korábban olyan jelet, ami arra utalt volna, hogy a fa stabilitása veszélybe került. A Lapunk értesülései szerint nagy valószínűséggel a csapadékos időjárás moshatta alá a fa gyökérzetét, majd az kidőlt fa magával rántott egy mellette álló másik fát is. A büntetőjogi felelősség szempontjából az ok lényegtelen, a park üzemeltetőinak a tételes, napi ellenőrzések során észre kellett volna venniük ezt a hibát, számítaniuk kellett volna a talajerózió okozta veszélyhelyzetre.

folyamatos ellenőrzés

Magyarországon ma közel száz olyan kalandpark üzemel, melyekben magasba kifeszített kötélpálya is van. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium adatai szerint a fogyasztóvédelmi hatóság 2016-tól megszigorította a kalandparkok biztonsági szabályait, ennek eredményeként 23 százalékkal csökkentek a játéktereken észlelt hibák. Az ellenőrzés szigorításának oka egy másik baleset volt, 2016 május 23-án Csillebércen egy két fatörzs közé 3,5 méteres magasságban kifeszített háló szakadt le hat 14 éves gyermek alatt. A gyermekeken nem volt heveder, a hálónak ezer kilogrammos terhet is ki kellett volna bírnia normál körülmények között. A csillebérci kalandpark tulajdonosai súlyos bírságot kaptak a szerencsés kimenetelű baleset miatt.

Csillebércen május végén egy 3,5 méter magas mászóháló szakadt le, 13 gyermeket kórházba kellett vinni
Fotó: MTI

Az anyagfáradás miatt bekövetkezett baleset után a kalandparkok eszközeinek szavatosságát is szigorúbban szabályozza a törvény. Az ITM tavalyi statisztikai adatai szerint a nyári turisztikai szezon előtt a járási hivatalok bevonásával 81 kalandpark 264 kötélpályáját ellenőrizték, 21 helyszínen találtak csak szabálytalanságot, amit az üzemeltetők a következő időszaki műszaki ellenőrzésre kijavítottak, enélkül nem kaphattak volna működési engedélyt. Korábban két olyan kalandparkot is találtak az ellenőrök, amit a sorozatos hiányosságok miatt bezárattak, a Holdfényliget Kalandparkkal eddig semmi probléma nem volt.

Szőke Norbert ipari alpinista és barlangi mentő szerint a kalandparkoknál a magasban történő munkavégzés része a játékok felügyelői feladatainak, ezért ajánlatos lenne iparialpinista-végzettség is a munkakör betöltéséhez, ám ezt nem írja elő jogszabály. Hozzátette, erre azért is szükség lenne, hogy egy baleset esetén alpin technikai mentési módszerekkel lehessen segíteni a bajba jutottakon, ne kelljen a tűzoltókra várni.

Egy kötélpályán minden sérülés, – még egy becsípődés, egy horzsolás is – az üzemeltető felelőssége, ahogy ő kérhető számon azért, hogy a játékosok viselik a kötelező a védősisakot. Továbbá az üzemeltető felelős a beülőheveder, és a biztonsági rögzítő kötelek megfelelő használatáért is. Minden nyitvatartási napon az üzemkezdet előtti bejáráson ellenőrizni kell a kötelek állapotát, feszességét, a tartóoszlopok, -fák állapotát, stabilitását, ezekről jegyzőkönyvet kell vezetni az üzemeltetési naplóban. A rendkívül szigorú szabályok a játékosok biztonságát szolgálják, a park elvileg nem nyithatna ki aznap, ha az ellenőrzés során egyetlen ponton is hibát találna a napi vizsgálatért felelős munkatárs.

Veszélyes játékok

Magyarországon legutóbb 2018 augusztusában Balatonfűzfőn történt baleset, ott az erdei bobpálya egyik szánkójából esett ki, és szenvedett súlyos végtagsérüléseket egy negyvenéves férfi. A vizsgálat megállapította, hogy a sérült nem használta megfelelően a játékpálya biztonsági berendezéseit. Ez azonban nem mentesítette a felelősség alól az üzemeltetőt és a baleset idején dolgozó alkalmazottat. 2011 augusztusában Abádszalókon szenvedett halálos balesetet egy harmincéves fényeslitkei nő, ott az ideiglenes mozgó játékpark egyik elemének elektromos meghibásodása vezetett a tragédiához. A játékpark tulajdonosát két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság.

A kaland-és vidámparkok az USA-ban különösen népszerűek, Florida államban, Miami és Orlando környékén több mint ötszáz park működik engedéllyel, de a rendőrség minden évben indít eljárást olyan vállalkozók ellen, akik feketén üzemeltetnek játékparkokat. A balesetek a szigorú ellenőrzések mellett is szinte mindennaposak, tavaly hat halálos tragédia történt. A legnagyobb játékparkban, a Disney World területén is történt két tragédia, egy vízbefulladásos eset, valamint egy rosszul sikerült esés. A kisebb parkokban egy 68 éves nő egy harminc méter magasban levő játékról esett ki egy vidámparkban, egy 42 éves férfi pedig a biztonsági kötelét kiakasztva próbált meg ugrálni egy kalandparkban, nem sikerült a mutatványa. Egy 14 éves lány egy mászóhálóról zuhant a mélybe, egy 57 éves férfi szívroham következtében vesztette életét, amikor lenézett a mélységbe. A floridai parkbalesetek miatt tavaly húsz, egymillió dollár feletti kártérítési per indult.