A fejlesztések érdekében átalakul az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat

Az ELKH kutatóhálózat három intézete a hálózat részeként, de önálló kutatóhelyként folytatja tovább a tevékenységét. Az átalakítás célja az intézetek speciális kutatási profiljának és céljainak erősítése.

Dr. Maróth Miklós megerősítette, hogy Fotó: KOVÁCS TAMÁS Forrás: MTI

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Irányító Testületének a 2020. november 24-ei ülésén hozott elvi döntése alapján az ELKH kutatóhálózat három, jelenleg egy-egy kutatóközponthoz tartozó intézete kiválik a kutatóközpontból, és tevékenységét a jövőben önálló kutatóhelyként folytatja tovább az ELKH-n belül. A döntés tudományos szakmai érvek mentén – külső szakértők és az ELKH Tudományos Tanácsa érintett szakkollégiumainak bevonásával –, az intézetek speciális kutatási profiljának és céljainak megerősítése érdekében történt. Az önálló intézetté alakulás hosszabb folyamatot vesz igénybe.

A döntés az Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetét (ÁOTI), a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetét (GGI), valamint az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetét (BLI) érinti.

A három intézet speciális kutatási területeken, sok esetben unikális feladatokat lát el Magyarországon:

az ÁOTI az állatorvos-tudomány egyetlen hazai főhivatású kutatóhelyeként a terület molekuláris mikrobiológiai kutatási bázisa;

a GGI biztosítja a Naprendszeren belüli, Földre irányuló űrkutatás magyarországi bázisát, és itt működik a szeizmológiai megfigyelések hazai központja;

a BLI-hez pedig a Balaton és környéke vízvilágának a kutatása tartozik.

Emiatt a kutatóközpontokba tömörülés egyik előnyének számító szakmai szinergiák és interdiszciplináris együttműködések nem alakulhattak ki a kutatóközpont többi tagjával, ami szintén azt a szakmai érvet támasztotta alá, hogy ezek az intézetek önállóan működjenek tovább. Így biztosítva lesz számukra az a rugalmasság és gyors döntéshozatali mechanizmus is, amely elengedhetetlen a hatékonyabb feladatellátáshoz és működéshez.

Dr. Maróth Miklós megerősítette, hogy a kutatóhálózat fejlesztése a kiemelt cél
Fotó: KOVÁCS TAMÁS / MTI

Dr. Maróth Miklós, az ELKH elnöke a döntéssel kapcsolatban elmondta: –

„Az ELKH vezetése kiemelt prioritásnak tartja a kutatóhálózat fejlesztését, illetve hatékonyságának és nemzetközi versenyképességének növelését. E célkitűzés eléréséhez a bővülő anyagi források biztosítása mellett rendkívül fontos szerepet játszik a kellő szakmai támogatás nyújtása, amelynek részeként az Irányító Testület most három tagintézet szervezeti felépítésének optimalizálásáról hozott döntést.

Várakozásaink szerint az önálló működés pozitív hatással lesz az érintett intézetek szakmai fejlődésére, és megkönnyíti számukra nemzetközi pozícióik erősítését.

A kutatóhálózat 2012-ben történő átalakítását követően – amely során a korábbi fenntartó számos, azelőtt önállóan működő intézetet kutatóközpontokba vont össze – az ELKH Titkársága az idén kezdeményezte az elmúlt nyolc év tapasztalatainak az áttekintését és értékelését. A tapasztalatok összegyűjtése és értékelése külső szakértők, illetve az ELKH Tudományos Tanácsának szakterületi illetőségű szakkollégiumainak bevonásával történt.

Ennek a munkának az eredményeként három kutatóintézet esetében merült fel a kutatóközpontból történő kiválás és az ELKH kutatóhálózaton belül önálló kutatóhelyként való működés lehetősége. Az erre irányuló javaslatok alapján hozta meg az ELKH Irányító Testülete a döntést az érintett intézetek önállóvá alakításáról.

Az ELKH Irányító Testületének elsődleges feladata, hogy – a kutatóhelyek javaslatainak figyelembevételével – a kutatóhálózat tudományos stratégiáját meghatározza, és a stratégiai célok eléréséhez, illetve a kutatóhálózat fejlesztéséhez szakmai és anyagi támogatást biztosítson.

A források elosztása a jövőben egy új modell szerint történik, amelytől az ELKH vezetése azt várja, hogy hatékonyabbá, átláthatóbbá, és kiszámíthatóbbá teszi a kutatóhálózat finanszírozását, támogatja a kiválóságot a kutatás terén, növelve ezáltal a kutatási hálózat nemzetközi szintű versenyképességét is.