2018. szeptember 11.: az EP történetében először aktiválja a hetes cikkely szerinti eljárást, amikor megszavazza a magyar jogállamiságot bíráló Sargentini-jelentést. A strasbourgi vitán hazánkat Orbán Viktor képviseli. A kormány később a szavazatszámlálás módja miatt az Európai Bírósághoz fordult. 2019 decemberéig, a finn EU-elnökség égisze alatt, kétszer tartanak meghallgatást a magyar jogállamisági eljárásban.
A 2019-es európai parlamenti választások után intézményközi harc kezdődik, a visegrádi országok nem mennek bele, hogy a bevándorláspárti baloldali politikus, korábbi jogállamisági biztos, Frans Timmermans legyen a következő bizottsági elnök.
2020 júliusában a koronavírus-járvány és a 2021-ben kezdődő új költségvetési ciklus nyomán maratoni, négynapos csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben: az országvezetők 1800 milliárd eurós csomagot fogadnak el, egy általános, az EU pénzügyi érdekeit védő kondicionalitással kiegészítve. Angela Merkel a német EU-elnökség nevében kijelenti, hogy eredményre vezetik, lezárják a magyar hetes cikkely szerinti eljárást.
2020. szeptember végén Orbán Viktor és a V4-ek vezetői Brüsszelben elutasítják az immár Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság új migrációs stratégiáját, mondván: a kvóta átnevezve is kvóta marad.
2020. november 16-án a magyar és a lengyel EU-nagykövet országaik nevében vétót emelnek az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotás ellen, mivel Brüsszelben a csomaghoz önkényes jogállamisági feltételeket csatolnának.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!