Végleg lezárult a katasztrófa miatti felelősségrevonás

A Kúria elutasította pénteken mindhárom, jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélt vezető felülvizsgálati kérelmét.

Elutasította pénteken a Kúria a vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet felülvizsgálati kérelmeit. A legfelsőbb ítélkező fórum szerint

nem történt kiküszöbölendő eljárási hiba az ügyben, az eljáró bírák a hatályos szabályok szerint jártak el.

A tíz éve történt vörösiszap-katasztrófa Magyarország legnagyobb ipari katasztrófája volt
Fotó: Magyar Nemzet

A felülvizsgálatot a három, jogerősen letöltendő szabadságvesztéssel sújtott elítélt egykori vezető kezdeményezte. Mindhárman a felmentésüket kérték. Őket a felülvizsgálati eljárás első napján távmeghallgatással kapcsolták be a nyilvános ülésbe a kecskeméti, illetve a szombathelyi büntetés-végrehajtási intézetből, ahol a jogerős büntetésüket töltik.

A tíz éve történt katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 2012. január 19-én összesen 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen. A vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel.

A katasztrófa miatt felelősségre vont vádlottak a Győri Ítélőtáblán
Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet

A Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án meghozott elsőfokú ítéletében

bűncselekmény hiányában mind a tizenöt vádlottat felmentette.

A határozatot a Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte, az új eljárásban a Győri Törvényszék 2019. február 4-én első fokon

a tizenöt vádlott közül tíz bűnösségét mondta ki, két vádlottat – a Mal Zrt. volt vezérigazgatóját és műszaki vezérigazgató-helyettesét – letöltendő, hatot felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, egy vádlott pénzbüntetést, egy pedig megrovást kapott.

A 2019. december 13-án megszületett jogerős ítéletben a Győri Ítélőtábla

hét vádlott esetében súlyosbította az elsőfokú ítéletet és három vádlottat letöltendő szabadságvesztéssel sújtott.

A táblabíróság jogerős ítéletével az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatójának büntetését két és fél évről négy év börtönbüntetésre súlyosbította közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A másodrendű vádlott, D. József Bálint, a cég egykori műszaki igazgatója büntetését két évről három évre, az ötödrendű vádlott, D. József a cég egykori hidrátgyártás üzemvezetőjének felfüggesztett büntetését pedig két és fél év végrehajtandó börtönbüntetésre súlyosbította, szintén közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodási rendjének megsértése miatt.

A felülvizsgálati eljárásban az egykori vezetők védői az ítélet törvényességét támadták, továbbá a megismételt elsőfokú eljárás módját. Beadványukban a három elítélt felmentését vagy hatályon kívül helyezést, új eljárás lefolytatását kérték.

Bánáti János, a cég egykori vezetőjének védője a marasztaló ítéletekkel összefüggésben elfogultságról beszélt. Szerinte az első nem jogerős felmentő döntés „politikai vihart gerjesztett”, amikor a másodfokon eljáró táblabíróság döntött az eljárás megismétléséről, a közhangulatot már felkorbácsolták. Véleménye szerint a megismételt eljárás „furcsa körülmények közt zajlott”, abban már nem hallgattak meg tanúkat és szakértőket, nem volt bizonyítás, csak felolvasták az ügy iratait és ennek alapján hoztak a korábbival teljesen ellentétes döntést.

A Mal Zrt. volt műszaki igazgatójának védője, Pál Helga azt hangsúlyozta, hogy előre nem látható, kivédhetetlen volt a katasztrófa, amelyben ügyfele büntetőjogi felelőssége, vétkessége nem állapítható meg. Bírálta, hogy a büntetőeljárásban csak a cég működtetőinek és alkalmazottainak felelősségét vizsgálták, az iszaptároló kazetta tervezőjéét, kivitelezőjéét vagy akár csak az azt ellenőrző hatóságokét nem. Hozzátette: szakértők utóbb megállapították, hogy a tragédia mindenképpen bekövetkezett volna az altalaj törése miatt, erről azonban védence akkor nem tudott.

Gyalog Balázs, az egykori hidrátgyártás üzemvezetőjének ügyvédje ugyancsak azt kifogásolta, hogy a Győri Törvényszék nem folytatott bizonyítást, annak ellenére sem, hogy a megismételt eljárást előíró táblabíróság külön felhívta a figyelmet erre. A védő arról is beszélt, hogy ügyfelének a gyár működésének biztosítása volt a feladata, büntetőjogi felelőssége ezért sem merül fel a történtekben. A védők kérték a megismételt eljárásban első fokon eljáró Győri Törvényszék tanácsvezető bírájának kizárását az ügyből elfogultságra, valamint a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla két bírájának a kizárását is a pártatlan eljárás hiányára hivatkozva.

A Legfőbb Ügyészség képviselője a kizárási indítványokra úgy reagált: az elfogultságra semmilyen konkrétumot nem jelöltek meg a védők. Az ügyész rámutatott: a közveszély nem maga a gátszakadás, hanem a vörösiszapzagy kiömlése és pusztító hatása, a vádlottak mulasztásai pedig befolyásolták a történtek lefolyását, mértékét. Az ügyész ezért a jogerős ítélet fenntartását indítványozta.

A Kúria a vádhatóságnak adott igazat, és elutasította a felelősök és védőik indítványait. Így a büntetésüket töltő mindhárom felelős börtönben marad.

A kúriai bíró indoklásában kifejtette: a közveszélyokozás akkor is megvalósult volna, ha a tározóban nem mérgező anyagot tárolnak ekkora mennyiségben, hanem tiszta vizet, ugyanis maga a gátak közé szorított anyagmennyiség kiszabadulása, az áradat ereje már alkalmas a közveszély okozására. A vezérigazgató kárenyhítési kötelezettségének elmulasztása azért tekinthető szándékosnak, mert nemcsak megvalósult a közveszélyokozás, de azt fokozta a kiömlött anyag mérgező lúgossága, amit a vezérigazgató elsőként bagatellizált, veszélyességét a szappan lúgosságának négyszeresében határozta meg.

Tíz embert halt szörnyű halált

Magyarország legnagyobb, tíz emberéletet követelő ökológiai katasztrófája tíz éve, 2010. október 4-én történt. Ajka közelében, Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyára zagytározójának gátja, a kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és rendkívül mérgező, maró lúg vörösiszappal keveredve elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezer hektárnyi földterületet is megmérgezett. Az érintett három településen több mint háromszáz ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó és ingatlanvagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki.