Végleg lezárult a katasztrófa miatti felelősségrevonás

A Kúria elutasította pénteken mindhárom, jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélt vezető felülvizsgálati kérelmét.

A Mal Zrt. volt műszaki igazgatójának védője, Pál Helga azt hangsúlyozta, hogy előre nem látható, kivédhetetlen volt a katasztrófa, amelyben ügyfele büntetőjogi felelőssége, vétkessége nem állapítható meg. Bírálta, hogy a büntetőeljárásban csak a cég működtetőinek és alkalmazottainak felelősségét vizsgálták, az iszaptároló kazetta tervezőjéét, kivitelezőjéét vagy akár csak az azt ellenőrző hatóságokét nem. Hozzátette: szakértők utóbb megállapították, hogy a tragédia mindenképpen bekövetkezett volna az altalaj törése miatt, erről azonban védence akkor nem tudott.

Gyalog Balázs, az egykori hidrátgyártás üzemvezetőjének ügyvédje ugyancsak azt kifogásolta, hogy a Győri Törvényszék nem folytatott bizonyítást, annak ellenére sem, hogy a megismételt eljárást előíró táblabíróság külön felhívta a figyelmet erre. A védő arról is beszélt, hogy ügyfelének a gyár működésének biztosítása volt a feladata, büntetőjogi felelőssége ezért sem merül fel a történtekben. A védők kérték a megismételt eljárásban első fokon eljáró Győri Törvényszék tanácsvezető bírájának kizárását az ügyből elfogultságra, valamint a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla két bírájának a kizárását is a pártatlan eljárás hiányára hivatkozva.

A Legfőbb Ügyészség képviselője a kizárási indítványokra úgy reagált: az elfogultságra semmilyen konkrétumot nem jelöltek meg a védők. Az ügyész rámutatott: a közveszély nem maga a gátszakadás, hanem a vörösiszapzagy kiömlése és pusztító hatása, a vádlottak mulasztásai pedig befolyásolták a történtek lefolyását, mértékét. Az ügyész ezért a jogerős ítélet fenntartását indítványozta.

A Kúria a vádhatóságnak adott igazat, és elutasította a felelősök és védőik indítványait. Így a büntetésüket töltő mindhárom felelős börtönben marad.

A kúriai bíró indoklásában kifejtette: a közveszélyokozás akkor is megvalósult volna, ha a tározóban nem mérgező anyagot tárolnak ekkora mennyiségben, hanem tiszta vizet, ugyanis maga a gátak közé szorított anyagmennyiség kiszabadulása, az áradat ereje már alkalmas a közveszély okozására. A vezérigazgató kárenyhítési kötelezettségének elmulasztása azért tekinthető szándékosnak, mert nemcsak megvalósult a közveszélyokozás, de azt fokozta a kiömlött anyag mérgező lúgossága, amit a vezérigazgató elsőként bagatellizált, veszélyességét a szappan lúgosságának négyszeresében határozta meg.

Tíz embert halt szörnyű halált

Magyarország legnagyobb, tíz emberéletet követelő ökológiai katasztrófája tíz éve, 2010. október 4-én történt. Ajka közelében, Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyára zagytározójának gátja, a kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és rendkívül mérgező, maró lúg vörösiszappal keveredve elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezer hektárnyi földterületet is megmérgezett. Az érintett három településen több mint háromszáz ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó és ingatlanvagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki.