Élete végéig rácsok mögött maradhat a rendőrgyilkos

A rendőrgyilkos Németh István harmadszor ölt 2008-ban, amikor a bizonyítékok szerint egy hajléktalant gyújtott fel tízezer forintért.

A nyomozás során igazságügyi elmeorvosi szakértő is vizsgálta Némethet, akiről megállapította, hogy büntethető annak ellenére, hogy rendkívül primitív személyiség.

Németh István a rendőrgyilkosság elkövetésekor (1979-ben) még húszéves sem volt, így nem akasztották fel, mint két bűntársát.

Az akkor fiatal felnőttekre kiszabható maximumot, életfogytiglani fegyházat kapott azzal, hogy legkorábban húsz év letöltése után lehet felülvizsgálni a feltételes szabadlábra helyezését. Végül 2000 karácsonyán hagyhatta el a fegyházat, de 2010-ig még feltételesen volt szabadlábon. Aztán tiltott gyógyszerek tartása miatt egy évre még visszavitték, majd ismét szabadlábra került. A rács mögött megtért, szabadulása után Győr közelében, egy kis faluban lett kántor, ám nem voltak elégedettek a munkájával. Utcára került, pedig még egy lánya is született, ám nem sikerült az együttélés, Németh hajléktalanként, koldulásból tartotta fenn magát. Aztán 2006 már Budapesten érte, itt is hajléktalan volt, nyalókát árult a Városligetben, alkalmi munkái voltak, aztán már az sem. Ekkor költözött a XII. kerületi hajléktalantelepre, ahol a nyomozás adatai szerint felgyújtotta a másik hajléktalant.

Németh és élettársa a gyilkosság után Heves megyébe költözött, Tarnalelesz szélére, egy vályogházba. Itt azonban újabb szörnyűségeket követett el Németh.

Az asszony velük élő kislányát és közös kisfiukat használta szexuális tárgyként.

A Heves Megyei Főügyészség Németh István ellen két, 12. életévét be nem töltött gyermeke sérelmére erőszakkal elkövetett szexuális erőszak bűntette miatt emelt vádat. A vádirat lényege szerint Németh a bűncselekményeket heti rendszerességgel követte el 2017 októbere előtt a sértettekkel a közös tarnaszentmiklósi lakása mögötti romos épületben. Az ügyészség a vádiratában fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt. A vádlott e tettéért maximum 15 év szabadságvesztéssel büntethető. A tárgyalás a pandémia miatt húzódik, az elsőfokú ítélet csak jövőre születhet meg.

A Soós-banda és a rendőrgyilkosság

1979. július 10-én Budapesten, a XVIII. kerületben, a Vörös Hadsereg útján eltűnt a Steinmetz kapitány szobra melletti őrbódéból a posztos rendőr. A tiszthelyettes holttestét kilométerekkel odébb, egy kukoricaföldön találták meg elásva, fegyverei eltűntek. Három hónap múlva fogták el a tiszthelyettes gyilkosait, az ötször büntetett Soós Lajost, a négyszer büntetett György Józsefet és a mindössze 19 éves Németh Istvánt. Soós és György gyorsan megbékélt a sorssal, tudták, hogy végük, így beismerték egy pénzügyőr korábbi megölését, valamint Soós azt is, hogy Némethtel közösen egy háromgyerekes családapát is megölt afféle próbaként a rendőrgyilkossághoz. A rendőrt a fegyvereiért szurkálták agyon. Egy OTP-fiókot akartak kirabolni, ám még mielőtt megtehették volna, lebuktak. Soós és György arról beszélt, hogy hármuk közül Németh volt a legkegyetlenebb, ezt a kriminálpszichológus vizsgálata is megerősítette. Soós Lajost és György Józsefet 1980. október 1-jén felakasztották. Németh István életfogytiglant kapott azzal, hogy leghamarabb húsz év elteltével szabadulhat.