A miniszter elmondta: az Emmi vezetőjeként nehéz esztendőnek élte meg az idei évet. Hozzátette, indulásakor a kormány nagyon szép célokat fogalmazott meg, melyek közül egyetlenegyet sem tettek félre, és számos eredmény született. Erre példaként Orbán Viktor miniszterelnök brüsszeli győzelmét említette, melyet a rendkívül nehéz helyzet ellenére is történelmi sikernek nevezett.
Kásler Miklós emlékeztetett:
a kormány évtizedes adósságokat pótol, utalva az egészségügy hetvenéves elmaradására. Ide sorolta az új egészségügyi törvény megszületését, amivel kapcsolatban kifejtette: – Száz év múlva úgy fognak fogalmazni, hogy a magyar egészségügy előtt új jövő, új perspektíva nyílt ki.
Kijelentette: a Nemzeti Kulturális Tanács létrejöttével a kormány megfogalmazta az esélyegyenlőséget, a nagy nemzeti intézmények körüli hálózatok megerősítésével pedig egy új szemlélet meghonosítására törekedtek.
A nemzeti alaptanterv létrehozását korszakalkotó eredménynek nevezte, ide sorolva a Magyarságkutató Intézet létrejöttét is. Megerősítette, hogy a magyar sportélet a járvány után is biztosított, hiszen a sport identitásunk része.
A járványok emberekre gyakorolt hatásáról elmondta: a nagy pestisjárvány átalakította az emberi szemléletmódot, a járvány morális kérdéseket vetett fel, befolyással volt az egyházra, az iskolákra, a tanításra, a szolidaritásra. Leszögezte: a világjárványoknak mindig következményei voltak, és most is következményei lesznek. – Az emberek egy része viszont megpróbálja elvontabb módon megítélni a járvány kitörését, és számot vet életmódjával, életszemléletével, szokásaival – emelte ki.
Erkölcsi kérdésként a járványügyi szabályok betartását említette, hogy ki mennyire tartja be a maszkviselést, hiszen a maszk hordása köztudottan a járvány terjedésének egyik alapkérdése.
Az emberek fegyelmezettségét rapszodikusnak nevezve kifejtette: a járvány első szakaszában a lakosság fegyelmezetten viselkedett, majd a kedvező hazai adatok fényében lazult a szabálykövetés. – Az emberek nem tartották veszélyesnek a járványt az alacsony halálozás miatt. Most viszont, amikor már az egész világban tombol, amikor nem lehet az országot izolálni, ilyenkor látjuk ennek a következményét – hangsúlyozta.
A tárcavezető sajnálatosnak nevezte, hogy
vannak vírustagadók, akik még mindig a gondolkodás és a vélemény szabadságára hivatkoznak. Meglátása szerint ideológiai kérdés, hogy az ember szabadsága meddig terjed ki. – Az én megközelítésemben addig terjed, amíg a többi ember szabadságát, ne adj’ Isten, az egészségét vagy az életét veszélyezteti. Ez egy jogi és etikai kérdés – szögezte le.
A hit erejéről szólva elmondta: a járvány alatt az emberek egy része egészen biztosan Istenhez fordulva keres válaszokat. A hit, a remény és a szeretet nyilvánvalóan nagyon sok ember viselkedését befolyásolja. A hit és a betegség kapcsolatáról elmondta: onkológusként halálos betegséggel foglalkozott negyven évig, és ha nagyon röviden kellene összefoglalnia a tapasztalatait, akkor így értékelné:
Isten nélkül lehet élni, de meghalni nagyon nehéz.
