– fogalmazott a szakértő. Kifejtette: a platformok tartalomkezelési gyakorlatára nézve Németország 2017-ben fogadott el törvényt, ami elsődlegesen a gyűlöletkeltő tartalmak azonnali eltávolítását írta elő, igen jelentős, ötvenmillió euró összegig terjedő bírság kiszabásával fenyegetve a szolgáltatókat. Az audiovizuális médiát szabályozó uniós irányelv pedig a videómegosztó platformokat kötelezi a felületükön megjelenő jogsértő tartalmak korlátozására. A digitális platformokat szabályozni szándékozó uniós javaslatcsomag egyik eleme kifejezetten a közösségimédia-felületekre vonatkozik. Azt kívánja szabályozni, hogy a náluk megjelenő tartalmakat hogyan kezeljék, moderálják a szolgáltatók.
– A normatív követelmények megalkotására irányuló szándék tehát látható, a kérdés sokkal inkább az, hogy alkalmas-e a valóban releváns probléma felszámolására, illetve mennyiben lesz kikényszeríthető, számonkérhető a szolgáltatókon – vélekedett Szikora Tamás.
Az NKE kutatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi oldalak tartalomkezelési gyakorlatát leginkább azért érheti kritika, mert a tartalmak eltávolítását, illetve az elérés és a láthatóság korlátozását homályosan megfogalmazott – és ebből adódóan igen széles skálán értelmezhető – szabályok alapján végzik.
– Jogos kritikaként fogalmazható meg, hogy hiányzik a kiszámítható szabályalkalmazás, nincs garanciája az eljárásoknak, a tartalommoderálás pedig átláthatatlan.
A Facebook által felállított ellenőrző testület ezen kíván változtatni a garanciák beépítésével, a testület eljárása viszont nem tudja biztosítani, hogy a döntéshozatal gyors legyen, pedig az online térben zajló kommunikáció tekintetében ez kiemelten fontos lenne – fejtette ki a szakember.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!