Naponta 122 migránst fogtak el tavaly a határrendészek

A negyvenezret is meghaladta az illegális határátlépők száma a tavalyi évben Magyarországon. A sikeres rendőri intézkedések nyomán az embercsempészek a nyári csúcsszezon után taktikát váltottak, s ősz végétől fokozatosan egyre kevesebben vállalkoztak a migránsok fuvarozására.

A határvédelmi feladatokat a jövőben is nemzeti hatáskörben tartja a kormány Fotó: MTI

Az Országos Rendőr-főkapitányság által közzétett nyilvános adatok összegzése szerint 44 498 esetben kellett intézkedni 2020-ban illegális migráció, illetve tiltott határátlépés és embercsempészet miatt a határ menti főkapitányságok rendőreinek, a Készenléti Rendőrség határvadászinak és a Nemzeti Nyomozó Iroda migrációs ügyekkel foglalkozó bűnügyi egységeinek.

Ez azt jelenti, hogy tavaly naponta átlagosan 122 illegális bevándorló adott munkát a rendőrségnek, de a képlet nem ilyen egyszerű, hiszen a koronavírus-járvány első hullámában, az egységes európai határzárások és a szerb kijárási korlátozások miatt szinte megszűnt a mozgás a déli határszakaszon, az elmúlt év március 20-a és május 10-e között nem volt akkora a migrációs nyomás, mint az átlagos érték szerint számolt egy napon. 2021 első napja csendes volt a magyar határokon, nem lépte túl a százat a migrációs jogsértésekkel kapcsolatos rendőri intézkedések száma.

A legtöbb határsértés a magyar–szerb határon történt, az esetek több mint nyolcvan százalékában itt kellett intézkedniük a rendőröknek. Ezt a magyar–román határszakasz békési része követi, de rendszeresek voltak a határsértések a magyar–horvát szakaszon is.

A rendőrség és a honvédség által védett Ideiglenes Biztonsági Határzár vonalán volt a legtöbb észlelés, a jogsértők kétharmadának nem sikerült belépnie magyar területre, őket az intézkedő rendőrök a műszaki zárnál elfogták és visszairányították szerb területre.

A Magyar Nemzet információi szerint a déli határszakaszt védő kerítést tavaly közel ezer esetben rongálták meg a határsértők,

akik két tucat, a határsáv alatt kiépített alagutat is ástak a jogsértések megvalósításához.

Fotó: Police.hu

A legtöbb határsértést – 2826 eset – az óév utolsó előtti hetében regisztrálták, az 51. héten 1326 illegális bevándorlót fogtak el Magyarország területén, 1490 migránst értek tetten határsértés közben, tíz személy ellen indult eljárás határsértéssel kapcsolatos bűncselekmény – embercsempészet – miatt. 2020 utolsó négy napján, az 52. hét első felében sem csökkent a nyomás: december 28. és 31. között 1450 rendőri intézkedés történt illegális bevándorlókkal szemben. 2020 áprilisának az utolsó hete volt a legnyugodtabb, akkor mindössze 18 migráns ellen kellett intézkedést kezdeményezniük a rendőröknek.

Fotó: Police.hu

A rendőrök nemcsak a közvetlen határsávokban, hanem a déli-keleti határszakaszok és a nyugati határ közötti közutakon is naponta hajtottak végre az illegális bevándorlást és az embercsempészetet megakadályozó intézkedéseket, a mélységi ellenőrzések egészen a magyar–osztrák határig terjedtek. Több embercsempész már azt hihette, célba ért, amikor közvetlenül az osztrák oldal előtt, a határtól pár kilométerre fogták el őket. Az illegális migrációval kapcsolatos bűncselekményekre szakosodott rendőri egységek nyomozói ezeket a csempészeket már a határsértés vonalától követték, figyelték, kapcsolataik feltérképezése miatt engedték egészen a célállomás közeléig a transzportokat.

A sikeres felderítés következtében 2020 utolsó negyedévére átalakult az embercsempész-láncolat.

A nyári csúcsszezonban – csak a 32. héten, augusztusban 102 esetben indult büntetőeljárás embercsempészet gyanúja miatt – a román embercsempészek játszottak főszerepet a jogsértésekben, a sikeres elfogások miatt az embercsempészek ősz végétől taktikát váltottak. Német, osztrák, svéd, lengyel útlevéllel – sokszor menekültjogi státussal – rendelkező vállalkozókat fogtak be embercsempészetre, német és magyar rendszámú bérelt gépkocsikkal, de a sorozatos rendőrségi rajtaütések miatt egyre kevesebben vállalkoztak a migránsok fuvarozására, a jogsértések száma a negyedére csökkent.

A rendőrség hatékonysága mellett a magyar bírói gyakorlat visszatartó ereje is megnőtt,

az elfogott embercsempészek egy része – akiknél a nyomozás nem talált adatot embercsempés bűnszervezethez köthető kapcsolatra – gyorsított eljárásban kétéves letöltendő börtönbüntetést kaphatnak, a szervezett bandák tagjai pedig öt-tíz évet is a rácsok mögött tölthetnek, ezt már kevesebben merik kockáztatni.