A felhasználók tehetetlenek a cenzúrával szemben

Az utóbbi években egyre inkább tapasztalható, hogy a legnagyobb közösségi oldal önmaga is politikai cselekvővé vált, egyértelmű értékvállalásokkal, így azokat a hangokat, amelyek nem illenek bele a cég értékrendszerébe, egyszerűen eltünteti felületéről – fejti ki lapunknak készített elemzésében Palóc André. A Századvég Alapítvány elemzője szerint a Facebook csupán addig liberális, amíg a közzétett tartalmak világnézetileg illeszkednek saját értékrendszeréhez.

Menlo Park, 2020. június 30. A Facebook amerikai alapítású közösségi hálózat ikonikus, felfelé mutató hüvelykujjat ábrázoló emblémája a Kalifornia állambeli Menlo Parkban 2020. június 29-én. A gyűlöletbeszéddel és hamis információkat tartalmazó posztokkal kapcsolatos üzletpolitikája miatt egyre több cég jelenti be, hogy nem hirdet tovább a közösségi oldalon. MTI/EPA/John G. Mabanglo Fotó: John G. Mabanglo

Az online kommunikáció megkerülhetetlen szereplőjévé vált a Facebook, amely napjainkra minden kétséget kizáróan az egyik legfontosabb hírfogyasztási és véleménymegosztási platformmá nőtte ki magát. Azonban a cég nem csupán felület, hanem cenzor is egyben, hiszen a megjelenő tartalmakat ellenőrzi, azokat az úgynevezett közösségi alapelvek szerint adott esetben törölheti is, sőt olykor magát a tartalom közzétevőjét is száműzi – hívja fel a figyelmet Palóc André. Mint írja, ez természetesen önmagában akár nem is lenne gond, sőt a legtöbb felhasználó szerint egyes esetekben elvárható az ellenőrzés, de mi a helyzet a politikai véleménynyilvánítással?

A Századvég Alapítvány elemzője szerint jóhiszeműen feltételezhetnénk, hogy a Facebook éppen hogy a politikai véleményszabadság egy új, minden eddiginél demokratikusabb megvalósulásához vezethet, hiszen bárki, aki regisztrál az oldalra, szabadon formálhat véleményt politikai kérdésekben, úgyszólván „bárkiből válhat véleményvezér”. Az utóbbi években ugyanakkor egyre inkább az tapasztalható, hogy

a legnagyobb közösségi oldal önmaga is politikai cselekvővé vált, egyértelmű értékvállalásokkal, így azokat a hangokat, amelyek nem illenek bele a cég értékrendszerébe, egyszerűen eltünteti felületéről

– fogalmaz Palóc André, aki szerint ezen a ponton ugyan fel lehet vetni, hogy a Facebook piaci szereplő, és a felhasználók elfogadják a cég felhasználási szabályait a regisztrációjuk során, ugyanakkor a közösségi oldal kvázi közszolgáltatásként működik.

Sokáig valóban úgy tűnt, hogy a felhasználók számára ingyenes szolgáltatásokat nyújtó felületről van szó, amely szabad teret enged emberek millióinak véleményük megosztására, és egy ideig azt hihettük, a Facebook által valósul meg a virtuális térben a totális liberalizmus, méghozzá globálisan. Palóc André azonban úgy véli, korántsem ez a helyzet:

a Facebook csupán addig liberális, amíg olyan tartalmakról van szó, amelyek világnézetileg illeszkednek saját értékrendszeréhez.

Legyen szó akár magánemberekről, akár médiumokról vagy adott esetben politikusokról, a Facebook törli a számára nem kívánt tartalmakat, a felhasználók pedig ezt kénytelenek tudomásul venni – zárul az elemzés.

Mint azt korábban megírtuk, nemrég ismét bebizonyosodott, hogy virtuális birodalmában a Facebook továbbra sem hajlandó megtűrni a keresztény-konzervatív tartalmakat.

A Zuckerberg-galaxis legutóbb a Hetek közéleti hetilap legfrissebb lapszámának üzent hadat, amely a címlapon és cikkeiben is a házasság intézményével foglalkozott,

de az elmúlt időszakban szerte a világon számos jobboldali politikus, véleményvezér és internetes hírportál került a virtuális feketelistára, amiért a liberális kánonnal megegyező vélemények ellen emelt szót. Az Igazságügyi Minisztérium tavasszal javaslatot terjeszt elő a nagy technológiai vállalatok hazai működésének szabályozására.