A nemzeti kormányok az utolsó védőbástyát jelentik a globális utópia ellen

A demokratikus nemzeti kormányok az utolsó védőbástyát jelentik Brüsszel központosító törekvései, valamint Soros György és a nemzetközi óriáscégek által épített globális utópia ellen – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a DoRzeczy lengyel konzervatív hetilapnak adott interjúban.

Kaposvár, 2020. október 3. Kövér László, az Országgyûlés elnöke beszédet mond Márton Áron (1896-1980) erdélyi római katolikus püspök szobrának avatásán Kaposváron, a Kossuth téren 2020. október 3-án. A szobor Párkányi Raab Péter alkotása. MTI/Varga György Fotó: Varga György

A lengyel és a magyar kormányt az Európai Unió részéről a jogállamiság miatt érő bírálatok kapcsán a házelnök úgy vélekedett: az uniós jog, az alapszerződésekben rögzített szubszidiaritás elvének megsértésével zajló támadások célja az, hogy „a brüsszeli bürokrácia felülkerekedjen a tagállamok szuverenitásán azzal a céllal, hogy alárendeljék őket úgy, amint az egy központosított birodalomban szokás”.

A Brüsszel és a nemzetállamok között zajló konfliktus egy szélesebb geopolitikai harc része – folytatta Kövér, kifejtve: a világgazdaságban olyan erők alakultak ki, „amelyek befolyása, pénze, a nekik alárendelt média és politikusok messze túlmutatnak a (központosított) európai állam lehetőségein”. Lényegében „amolyan, alakulóban lévő virtuális, nyugati, transzatlanti birodalomról” van szó. Az ezt építő „korrupt politikai elitnek” nemzetállamként áldozatul esett az Egyesült Államok is – értékelte a házelnök.

Szerinte Nyugaton jelenleg a politika szintjén zajlik a harc, mert a médiából „a jobboldali újságírók már kiestek, cenzúrázzák őket”. Lapokból igen sok van, de mindegyik ugyanazt mondja, úgy, mint a kommunizmus idején Lengyelországban vagy Magyarországon volt – tette hozzá a politikus. Hasonlóképpen értékelte a konzervatív gondolkodású tanárok helyzetét is az egyetemeken.

Az igazságügyi rendszer a közép-európai országokban a posztkommunista örökséggel birkózik – szögezte le Kövér, aki a nyugat-európai helyzetet a „sántikáló, vörös tógáknak nevezett olaszországi bíróságok” példájával jellemezte.

Az Országgyűlés elnöke szerint a politika területén folyó harcban „a demokratikus, nemzeti kormányok az utolsó védőbástyát jelentik”. E téren „megakadályozhatjuk annak a határnak az átlépését, amelyen túlról már nem lesz visszatérés” – fogalmazott.

Amennyiben a következő választásokon, a következő évtizedekben Közép-Európában „nem védjük meg a nemzeti kormányokat, nem kizárt, hogy mire gyermekeink elérik a mi mai életkorunkat, Európa már negyedik birodalommá válik”, ahol a nemzetállamoknak, nemzeti kultúráknak nem lesz jelentőségük – figyelmeztetett.

Kijelentette: „Identitásunk kiirtására fognak törekedni, akár a tömeges bevándorlás, akár a gender terjesztése révén”.

A Soros György szerepét firtató kérdésre válaszolva, Kövér a kommunista utópiához hasonlította a nyitott társadalom eszméjének a milliárdos által képviselt változatát. Az elmélet megvalósításához szerinte Soros „lefizetett politikusokat”. A pénzember mindazonáltal „csak egy jelképes személy” – húzta alá a házelnök, utalva a nemzetközi óriáscégek szerepére.

Leszögezte: a lengyel és magyar állampolgárok többsége egyelőre kormányaik mellett áll ki. Soros hívei viszont, „a lefizetett emberek révén nap mint nap próbálják kiterjeszteni befolyásukat a médiában, az igazságügyben, a korrupt politikusok körében” – fűzte hozzá.

A nemzetközi cégek olyan erővel rendelkeznek, mellyel az államoknak és a demokratikusan megválasztott kormányoknak nehéz szembeszállniuk, ezért védeni kell az uniós alapszerződésekben rögzített „minden betűt, minden bekezdést” – hangsúlyozta Kövér László.