Bakik, fiaskók, botrány – kudarcok övezik a Külügyminisztérium működését

Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter tárcájával nehéz ugyan e vonatkozásban versenyezni, de az Orbán Anita vezette Külügyminisztérium erős második a Tisza Párt káoszkormányzásában. Az elmúlt csaknem fél évben bakik, fiaskók és immár egy botrány is a Bem rakparthoz köthető, ahol – a tartalmi kérdéseket tekintve – a legolcsóbb jegyet váltották a külkapcsolatokban: a nyugati fősodorhoz való feltétlen igazodásét.

Orbán Anita és Marco Rubio külügyminiszterek Washingtonban Fotó: LENIN NOLLY Forrás: NurPhoto

Magyar Péter és Velkey György az Országgyűlésben. Fotó: Havran Zoltán

Miközben külügyes forrásaink egymást kérdezgetik, mégis, maguknak az átvilágítóknak vajon milyen átvilágításuk van – van-e például úgynevezett személyi biztonsági tanúsítványuk –, hétfőn este robbant az eddig legutóbbi bomba: bizalomvesztésre hivatkozva menesztették Feledy Botondot, a tárca felügyelete alá tartozó Magyar Külügyi Intézet augusztusban kinevezett vezérigazgatóját, mert – mint kiderült – elhallgatta, hogy az elmúlt években vállalkozásának nettó 66,3 millió forintos szerződése volt az Orbán-kormány építési és közlekedési minisztériumával, amelyet Lázár János vezetett. Átvilágítása tehát elmaradt a tökéletestől.

Feledy Botond. Fotó: Kállai Márton

Orbán Anita korábban a Tisza Pártról úgy nyilatkozott: „Itt mindenki kőprofi.” Azóta a kijelentés számos vicces tartalom alapjául szolgált a közösségi médiában. A Tisza Párt politikusainak a hibái után rendre gúnyosan idézik fel Orbán Anita szavait az ellenzéki tartalomgyártók. Ez lett a sorsa annak a bejegyzésnek is, amelyet Orbán az alvási szokásairól és napi kávéfogyasztásáról osztott meg. Mint megtudtuk, átlagosan hat-hét órát aludt a miniszter asszony az államtitkárokkal együttesen – jelentsen ez bármit is. De az is kiderült, a miniszter átlagosan négy kávét fogyaszt naponta.

Lemondólevél a fiókban

Egyes tartalmi kérdésekben viszont hallgatott a tárca. Például akkor, amikor a külügyminiszter közbelépését kérték a nagyváradi premontrei főapát ügyében, miután a román vezetésű nagyváradi önkormányzat alkalmazottai a falat átvágva betörtek hozzá. De fülsiketítő volt a csend a Bem rakparton akkor is , amikor az ukrán Mirotvorec halállistájára felkerült Kerkez Milos magyar válogatott labdarúgó, majd Hidvéghi Balázs fideszes parlamenti képviselő. A külügyminiszter nem siette el, hogy kiálljon a magyarok mellett, csak napokkal később ítélte el ezt. Orbán Anita diplomatái voltak azok is, akik augusztusban, a szicíliai Etna kitörése után az ott rekedt több száz rémült magyar turistának sok sikert kívántak.

Orbán Anita és Magyar Péter miniszterelnök viszonya sem felhőtlen. A KözTér blog írta meg, hogy a külügyminiszter már kétszer is le akart mondani a posztjáról. Először kereken húsz nappal a kormányalakítást követően, Magyar Péter júniusi berlini látogatása után nyújtotta be lemondását a katasztrofálisan sikerült lengyelországi és németországi kormányzati utak miatt. Míg másodjára azért helyezhette kilátásba a távozását, mert Magyar Péter állítólag üvöltözések közepette kérte számon, hogy a Külügyminisztériumban nem halad az elszámoltatás.

Lapunk úgy tudja: Orbán Anita aláírt lemondólevele a kormányfő asztalfiókjában hever, azaz bármikor hatályba léptethető, csak éppen a kormányzás első hónapjaiban rendkívül kínos lenne a miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltő – noha a hasonló rangban lévő Ruff Bálinthoz képest teljesen súlytalan – Orbán idő előtti távozása.

A kudarcos október 23-i állami ünnepség is megterhelhette a kormányon belüli viszonyt. Mint Magyar Péter előzőleg bejelentette, legalább száz állam- és kormányfőt hívtak Budapestre az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából, ám csak kevés ország képviseltette magát magasabb szinten – állam- vagy kormányfők konkrétan ketten jöttek el, a moldovai elnök és a szerb miniszterelnök –, súlyos diplomáciai blamát okozva a kormánynak.

Nagykövetek nélkül

Mindeközben a kormányváltás után csaknem fél évvel olyan fontos fővárosokban nincsen új magyar nagykövet, mint Washington, Moszkva, London, Kijev vagy Párizs – a régieket hazarendelték, csak ügyvivő vezeti a külképviseleteket. Az eddigi nagykövetek – több tucat misszióvezető társukkal együtt – a magyar diplomáciai testület jelenleg is zajló átalakításának lettek „áldozatai”. Washingtonban sem teljesít már szolgálatot Takács Szabolcs misszióvezető éppen akkor, amikor az Orbán Anita vezette külügyi tárca a kapcsolódási pontokat keresi a Trump-kormányhoz. Moszkvából Konkoly Norbertnek kellett távoznia, miközben diplomaták kölcsönös kiutasításával – amelyben szeptemberben a Magyar-kormány lépett először – régóta nem látott mélypontra kerültek a magyar–orosz kapcsolatok. Mint írtuk már, Párizst illetően legalább lehet tudni, hogy Ablonczy Balázs történész, az ottani magyar kulturális intézet korábbi vezetője a kiszemelt.

A legfelső szintű magyar diplomáciai képviselet hiánya annál is feltűnőbb a különösen fontos állomáshelyeken, mivel Orbán Anita a nyár végén a misszióvezetőket bevonva kezdte meg az új külügyi stratégia kialakítását. Úgy tudjuk, kinevezéseket hátráltat a Bem rakparton, hogy egyes jelölteknek nincs külügyi alapvizsgájuk és a már említett – átvilágítással járó – biztonsági tanúsítványuk. Értesülésünk szerint pedig az új kormány bezárásokra készül a mintegy 150 magyar külképviseletből.

Misszióvezetőre vár a washingtoni magyar nagykövetség is. Fotó: Picasa

Borítókép: Orbán Anita és Marco Rubio külügyminiszterek washingtoni találkozójukon (Fotó: LENIN NOLLY / NurPhoto)