Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet
Az akták nyilvánosságra hozatala után egymás után kerültek elő a politika és a közélet szereplői, akikről ugyan kiállították a 6-os kartont, ám már korábban kiderült, hogy biztosan nem jelentettek.
Ilyen volt például Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere, aki az ügynökvádat már 2005-ben tisztázta. Szita Károly szerdán közölte: az ügynöküggyel már 2005-ben megpróbálták ellehetetleníteni, és ezt minden egyes választás előtt négyévente megismételték. Emlékeztetett, 2005-ben feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen. Az ügyészség a feljelentés nyomán államtitoksértés és más bűncselekmények miatt nyomozást indított, amelyet 2006 júniusában felfüggesztett, mert bár megállapította az államtitoksértés és a hivatali visszaélés gyanúját, az elkövető kilétét az egy évig tartó nyomozás során nem sikerült tisztázni.
Szita közölte azt is: nem volt ügynök, és ezt bizonyítja az átvilágító bírák 1999-ben neki megküldött határozata, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának az ő megkeresésére írt levele. A levélben az állt:
Kutatómunkánk – az iratanyag jelenlegi feldolgozottsági szintjén – nem járt eredménnyel, Önre vonatkozó adatot nem találtunk.
Előkerült a 6-os kartonja a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspökének, Kiss-Rigó Lászlónak is. Az egyházmegye erre válaszul közleményben azt írta, a Kiss-Rigó László személyi adatait tartalmazó 6-os karton létezéséből ügynöki beszervezésre és tevékenységre vonatkozó híresztelések valótlanok, megtévesztőek és jogsértőek.
Közölték: Kiss-Rigó László korábban személyiségi jogi pert indított hasonló vádak miatt, azokat 2009-ben jogerősen megnyerte. Az ítélet indoklása szerint a 6-os karton léte, az annak kitöltésére vonatkozó adat Kiss-Rigó László esetében sem bizonyította, hogy ügynökként foglalkoztatták őt a kommunizmus éveiben.
A 6-os kartonon szereplő tartótiszt meghallgatására is kiterjedő bizonyítási eljárás során kiderült, hogy Kiss-Rigó László beszervezésére valóban történtek próbálkozások, azonban a történész rá vonatkozó állítása, miszerint beszervezték, nem valósult meg
– közölték.
Szikora Róbert, az R-GO énekese, a Hungária együttes korábbi dobosa határozottan tagadta, hogy bárkiről is jelentést írt volna, hiába állítottak ki róla 6-os kartont annak idején. Szikora elmondása szerint az R-GO megalakulását követően rendszeresen egyeztetnie kellett az akkori Országos Rendező Iroda vezetőjével, és a külföldi fellépések előtt is figyelmeztették arra, hogy ne beszéljen a rendszer ellen.
Szerették volna, ha jelentéseket írok, de nem kértek rá, és nem is tettem ilyet
– fogalmazott Szikora, aki azt is állította, hogy meg sem próbálták beszervezni.
Az igazi tiszás ügynökbotrány akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy az ügynökök között szerepel Lezsák Sándor is. Az MDF alapítója a mágnesszalagon rögzített nevek között bukkant fel. Lezsák első reagálásában kikérte magának, hogy kommunista ügynöki múlttal bélyegezzék meg őt, aki a kommunizmus üldözöttje volt. Hangsúlyozta, nem ügynök volt, hanem őt figyelték meg. Az Országgyűlés volt alelnöke azt üzente, hogy
mindenki, aki ezt az aljas hazugságot terjeszti, a bíróság előtt fog felelni érte.
Később kiderült, Lezsák neve egy informatikai hiba miatt került a megfigyeltek közül az ügynökök közé, legalábbis az ÁBTL vezetője csütörtök reggel erre hivatkozott. Emiatt Magyar Péter a Facebookon kért elnézést Lezsák Sándortól, mert állítása szerint telefonon nem érte el. Az is kiderült, hogy Lezsákon kívül még több mint 160 személy neve biztosan tévesen szerepel az adatbázisban.
Lezsák a közösségi oldalán közzétett egy videót, amelyben többek közt azt mondta, az ügynökmúlt kérdése különösen érzékeny terület, amelynek felelőtlen kezelése súlyos károkat okozhat.
Most az ügynöktörvény megint bűzbombákat robbantott, pedig előre lehetett tudni, milyen veszélyes terület ez
– jelentette ki.
Az ügyben sajtótájékoztatót tartott csütörtökön a Fidesz és a KDNP, ahol Magyar Péter felelősségét firtatták az ügyben, de követelték Tarr Zoltán lemondását is.
Élesen visszautasította az ügynökmúltjára vonatkozó állításokat Nógrádi György is, akinek neve szintén megjelent az állambiztonsági adatbázisban. A biztonságpolitikai szakértő az Ultrahangnak adott interjújában több konkrét példával igyekezett bizonyítani, hogy a róla készült dokumentumok megbízhatatlanok. Mint mondta, a nyilvántartásban olyan lakcím szerepel, ahová csak évekkel később költözött, de a katonai rendfokozatát is hibásan tüntették fel. Nógrádi arról is beszélt, milyen súlyos személyes következményei voltak számára a korábbi vádaknak.
Egymás után szólaltak meg az összes politikai oldal közéleti szereplői, megmondóemberei, akik egybehangzóan ítélték el a nyilvánosságra hozatal módját, és azt, hogy sikerült összemosni az ügynököket az áldozatokkal.
Schmidt Mária történész például azt mondta, hogy szégyen és gyalázat, ami az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával történt. Szerinte ugyanakkor a történtekért nem csupán a levéltár vezetőjét terheli felelősség: a botrány szerinte a Tisza-kormány fél éve tartó működésének általános problémáira is rávilágít. – Hat hónap kormányzás után azt láthatjuk, hogy minden, amihez Magyar Péter, Tarr Zoltán és a többi meg nem értett zseni hozzányúl, abból nem marad más, csak romhalmaz és egy egyre inkább megosztott társadalom – írta.
Nem kímélte a kormányt Schiffer András sem. Az ügyvéd közösségi oldalán azt írta: „az ÁBTL-nek sürgősen le kell állítania ezt a komédiát egészen addig, amíg a NAIH adatvédelmi szempontból nem auditálja az egész rendszert. Tudniillik teljesen szükségtelen személyes adatokat is sikerült közzétenni. S hogyan magyarázkodik majd a családja, a lakókörnyezete, baráti köre előtt az egyszerű ember, akit úgy sújt az informatikai hiba, hogy nincsen hozzáférése a sajtónyilvánossághoz?!”
Keményen nekiment a kormánynak Verebes István is.
„Ha nem tárgyilagosan, akkor azt kell mondanom, hogy undorodom az egésztől” – fogalmazott.
A magát Tisza-támogatónak nevező Verebes egyébként más témában is kritizálta Magyar Pétert és kormányát, szerinte kapkodnak, nincs elegendő szakemberük, és olyan politikai erőket is kizárnak a kormányzásból, amelyek tapasztalataira szükségük lenne. A színész-rendező arról is beszámolt, hogy részt vett egy olyan kormányzati döntés előkészítésében, amelyet szakszerűtlennek, átgondolatlannak és pazarlónak nevezett. Nem tetszik neki Ókovács Szilveszter menesztésnek a módja sem.
Egyelőre egy emberről derült ki, hogy hajlandó vállalni a felelősséget. Az ÁBTL főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz a Kossuth rádió pénteki műsorában arról beszélt, hogy az adatbázisban történt informatikai hiba miatt az első számú vezetőnek kell vállalnia a felelősséget. A főigazgató közölte: miután elhárították a problémát, felajánlja lemondását a fenntartónak, a végső döntést pedig az Országgyűlés hozza meg arról, hogy igényt tart-e a további munkájára.
Szűcs Gábor fideszes képviselő a Miniszterelnökség előtt tartott sajtótájékoztatóján viszont a politikai felelősök megnevezését is követelte. Szerinte felmerülhet Ruff Bálint, Tarr Zoltán és Magyar Péter neve is.
Magyar Péter egyébként pénteken reggel egy Facebook-bejegyzésben a Fideszre próbálta tolni a felelősséget. Magyar Péter ezúttal is a korábbi kormányzati kommunikációt és az őt ért támadásokat állította a középpontba, miközben továbbra sem adott érdemi magyarázatot arra, hogyan kerülhettek az állambiztonsági áldozatok nevei a besúgók közé. Később bejelentette, hogy a Tisza nem hajlandó részt venni a hétfőre összehívott nemzetbiztonsági ülésen, és "nemzetbiztonsági bohóckodásnak" nevezte azt.
Ruff Bálint pedig menekül a kérdések elől: nem állt meg, hogy válaszoljon a HírTV riporterének kérdéseire, hanem továbbment, miközben az újságíró megpróbálta megszólítani. A történtek különösen annak fényében figyelemre méltók, hogy a politikus az elmúlt hónapokban a Tisza-kormány egyik legbefolyásosabb szereplőjévé vált, és több fontos kormányzati terület irányítása is hozzá került.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
