Harmadára csökkent a mélyszegénységben élők aránya az utóbbi tíz évben

– Egyrészt a magyar gazdaság növekedése, másrészt, amit ritkán említünk, azok az emberi tényezők, amelyek a munkához való viszonyban alakultak át, vagyis, hogy a munka megint egy nagyon fontos elemévé vált a magyar társadalomban – válaszolta Bauer Béla szociológus a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arra a kérdésre, hogy vajon milyen tényezők állhatnak a szegénységben élők helyzetének javulása mögött.

Bauer Béla kifejtette, nem szabad elfelejtenünk, hogy bár a szocializmusnak harminc éve vége, de egész korosztályokat neveltek arra, hogy egyfajta munkaszeretet, a munkához való pozitív viszony megjelenjen, ez pedig mára részévé vált a magyar lakosság értékrendjének. Ezen kívül egyre inkább megjelennek olyan területek a magyar gazdaságban, amelyek nemcsak a fizikai, hanem a szellemi munkát is preferálják, az olyan közszolgálati területek, mint az orvosi munka és a hozzá kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások is a béremelkedés mentén szépen elkezdtek emelkedni.

– A közmunka programban részt vevők el tudnak helyezkedni a forprofit szférában, mert megtanulták a rendszeres munkát, az ahhoz való pozitív hozzáállást elsajátították

– tette hozzá.

A szegénység ellen a legjobb politika a munkahelyteremtés

Bauer Béla szerint arányait tekintve jóval kevesebb munkahely szűnt meg, mint amit néhány közgazdász prognosztizált előre,

a környező országokban a munkahelyek megszűnése tíz százalék fölötti arányban van jelen, hazánkban azonban a belföldi piac erősödik, a kereslet növekedésével pedig a bérek is növekedni kezdtek.

A szociológus arra is kitért, hogy a turizmusban és a vendéglátásban a munkahelyüket elvesztők aránya sajnos igen magas, de ezzel Magyarország nincs egyedül sem a régióban, sem pedig globálisan.

Jobban él a magyar

Az Európai Unió adatai alapján a Gyurcsány–Bajnai-kormány idején még több mint hárommillió honfitársunkat veszélyeztette a szegénység, azóta azonban másfél millió embernek sikerült stabilizálnia megélhetését, egy évtized alatt felére csökkent azoknak a száma, akiknek nincs tartalékuk egy váratlan kiadásra, mint amilyen például egy mosógép vagy egy hűtő kicserélésére. Emellett két és fél millióval többen vannak azok, akik már megengedhetnek maguknak akár egy hét nyaralást is.

– Ha a régiókat nézzük, érezhető az a folyamatos változás, amely elindult; egy értéknövelő, a pénzhez való hozzáállást tekintve felelősebb magatartás irányába

– magyarázta Bauer Béla.

A társadalom számára hasznos és értékteremtő tevékenységet ismer el a kormány
Fotó: Havran Zoltán

A szociológus úgy véli, az élelmiszerárak növekedéséből adódó pozitív, racionális változás, hogy kevesebb ételt dobunk ki, mert drágább, és jobban meggondoljuk, hogy mennyi élelmiszert vásárolunk.

Segély helyett munkajövedelem

A minimálbér és a megélhetési küszöb között elkezdett zárulni az olló, ma a minimálbér 90-95 százalékából szerény körülmények között, de meg lehet élni.

– Ez meghatározó változás ahhoz képest, hogy a Gyurcsány-kormány idején a minimálbért gyakorlatilag nagyon gyorsan elköltötték, például az uzsorakamatok miatt, így a hónap közepére gyakorlatilag elfogytak a jövedelmek, amelyek nagy része nem munkajövedelem volt, hanem segélyekből állt

– emlékeztetett Bauer Béla.

A balliberális oldal igyekszik azt sugallni, hogy Orbán Viktor kormányzása óta nőtt a szegénység Magyarországon, de a szociológus szerint ez egy számháború, amely

arra épít, hogy a magyar lakosság és társadalom nagyon sok olyan információs deficittel rendelkezik, amely által nem tudja a baloldal által mondott információk igazságtartalmát ellenőrizni.

Ugyanakkor a társadalom érzékeli, hogy azt a jövedelmet, amelyet megkap, mert dolgozott érte, sokkal pontosabban, logikusabban és megfontoltabban tudja elkölteni.

– A baloldal azzal kell, hogy szembesüljön, hogy a racionalitás és az általuk sugalmazott valóságkép a magyar lakosság jelentős részében pontosan ellentétesen hat,

a számadatok azonban sosem zavarják a baloldali politikusokat és a hozzájuk köthető közgazdászokat – fogalmazott a szociológus, hozzátéve: van egy képük arról, hogy a globalizált világban hogyan kéne élni, ennek azonban sok köze nincs sem Magyarországhoz, sem pedig a térség országaihoz.

A visegrádi országokban egyre inkább erősödik az, hogy racionális költések jelenjenek meg, ez a V4 országokban ma már meghatározó szempont – zárta sorait Bauer Béla.