Palkovics: A Fudan Egyetem nem vesz el területet a Diákvárostól

A déli városkapu komplex fejlesztése alkalmas lesz a diákváros és a Fudan Egyetem befogadására is, vagyis az újonnan létesülő felsőoktatási intézmény nem vesz el területet a diákvárostól – jelentette ki Palkovics László, az innovációs és technológiai miniszter a Budapest Diákváros – Nagyvásártelep és környezete nemzetközi építészeti tervpályázat eredményhirdetésén.

Palkovics László aláírta Fudan Hungary Egyetemről szóló megállapodást Fotó: Havran Zoltán

A terület fejlesztésének eredeti koncepciója is tartalmazott az intézményi övezet, a kollégiumok és a közösségi terek mellett olyan fejlesztési területet, amely kapcsolódó befektetések, például kutatóintézetek létrehozására alkalmas. Ez volt a koncepció akkor is és ez most is – mondta Palkovics László a Budapest Diákváros – Nagyvásártelep és környezete nemzetközi építészeti tervpályázat eredményhirdetésén. Az innovációs és technológiai miniszter, a projekt kormánybiztosa emlékeztetett: a kormányzat már 2017-ben elfogadott egy 220 milliárd forint összegű kollégiumfejlesztési stratégiát, amelynek meg is kezdődött a megvalósítása. A Diákváros kialakításának elképzelése csak azután fogalmazódott meg, hogy meghiúsult a budapesti olimpia megrendezésének a terve.

Palkovics László nyomatékosította: a Fudan Egyetemet a világ 34. legjobb egyetemeként tartják nyilván és a budapesti campus megvalósítása jó Magyarországnak, jó Kínának és jó a közösségnek. Kínával történő felsőoktatási együttműködésről szóló elképzelés nem új, hiszen 2008–2009-ben már a Gyurcsány-kormány is célul tűzte ki a kínai hallgatók számának növelését Magyarországon.

Schneller Domonkos, a Miniszerelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, a tervpályázat bíráló bizottságának az elnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban számos olyan ikonikus épület, például a Várkert Bazár is megújult a fővárosban amelyek már-már pusztulásra voltak ítélve. Ugyanakkor a XIX. századi alkotások mellett a nemzeti örökség részei a XX. században született épültek is, mint például Münnich Aladár által tervezett Nagyvásártelep.

Schneller szerint az olimpiai pályázat egyik legfontosabb öröksége, hogy a fejlesztési program részeként felébred Csipkerózsika-álmából az észak-csepeli, ferencvárosi rozsdaövezet, megvalósulhat a többi között a Diákváros és a Galvani híd, valamint évtizedek után egy nagy zöld területtel egészül ki.

Mint mondta: a tervpályázatra elsősorban hazai építészek munkáit várták, hogy így is segítsék a szektort a járvány idején. Az elbírálás alatt folyamatos párbeszédre törekedtek a területileg illetékes önkormányzatokkal és a munkába bevonták az építész szakmai szervezetek képviselőit is. A politikus úgy fogalmazott: tudják, hogy vannak, akiknek csak a vagy-vagy létezik, ám a kormányzat is-isben gondolkodik. Azaz szükség van a Galvani hídra is, az Aquincumi hidra is, az Albertfalva hídra is, valamint kell a Diákváros és kell a világ elitjéhez tartozó egyetem is.

A tenderre 23 pályamű érkezett. Harmadik díjban részesült a Studio Egret West Ltd. és a Robert Gutowski Architects Kft. közös munkája. Második lett a Deichler Jakab Építész Stúdió Kft. pályázata, az első díjat pedig a BIVAK Studio Kft. terve érdemelte ki.