Szánthó Miklós: Az ellenzék puccsot készítene elő a demokrácia ellen

– Nemcsak a jobboldalnak, de az egész országnak sem érdeke, hogy Gyurcsány Ferenc közvetett vagy közvetlen módon újra kormányra kerüljön – mondta az Alapjogokért Központ igazgatója a Mandinernek adott interjújában.

Brüsszel, 2017. december 7. Az Európai Parlament (EP) által közreadott kép Szánthó Miklósról, az Alapjogokért Központ igazgatójáról az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetérõl tartott meghallgatásán Brüsszelben 2017. december 7-én. (MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel) Fotó: Dominique Hommel

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Mandinernek adott interjújában elmondta, hogy az elmúlt években nem csupán Vörös Imre volt alkotmánybíró fogalmazott meg olyan kijelentéseket, melyek „totálisan antidemokratikusak”.

A volt alkotmánybíró a héten fogalmazta meg azon elképzelését a Klubrádióban, hogy egy új parlament akár egyszerű többséggel is hatályon kívül helyezhetné az Alaptörvényt.

„Számos baloldali »jogtudós« beszélt ilyesmiről az elmúlt években, hogy hogyan is kellene »visszaépíteni a megszűnt jogállamot« a majdan csak feles többséget szerző rémkoalíciónak.

Bár szerintem nemcsak a jobboldalnak, de az egész országnak sem érdeke, hogy Gyurcsány Ferenc közvetett vagy közvetlen módon újra kormányra kerüljön, érdemes megnézni ennek a »restart jogállam« ötletcsomagnak az evolúcióját” – fogalmazott Szánthó.

Az interjúban szóba került Magyar György azon kijelentése is, miszerint egy ellenzéki győzelem esetén akár egyszerű többséggel is módosítani szükséges az Alaptörvényt, valamint a választójogi törvényt.

Szánthó Miklós elmondta, hogy szerinte az ellenzék „puccsot készítene elő a demokrácia ellen”. Ugyanis 1990 óta konszenzus van abban, hogy az igazán „nagy közjogi ügyek” eldöntéséhez kétharmadra van szükség, mert egy ilyen többség reprezentálja a parlamentben a társadalmi konszenzust.

Ezt azonban 2010 után az ellenzék igen hamar felrúgta, elkezdték „egypártinak”, majd „illegitimnek” bélyegezni az Alaptörvényt, holott a mindenkori alkotmányos rendszer nem „többpártiságot”, hanem kétharmadot ír elő az alkotmányozáshoz.

Felidézte, hogy már 2011-ben Eörsi Mátyás is arról értekezett, hogyan lehet majd feles többséggel alkotmányozni, ha 2014-ben leváltják a Fideszt.

„Ezt segítette az ellenzéki pártok kommunikációja, amik illegitimnek nevezték az Alaptörvényt – persze mikor felvették a parlamenti mandátumukat, letették arra az esküt” – jegyezte meg.

Szóba került Fleck Zoltán jogszociológus neve is, aki úgy fogalmazott a közelmúltban, hogy: „az Orbán-rezsim közjogi akadályait” semlegesíteni kell a „a jogállam visszaállítása és stabilizálása érdekében”. Szánthó Miklós szerint jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani”.

A jogszociológus „lemondana időlegesen a jogállam tiszta érvényesüléséről” csak azért, hogy visszaállíthassák azt, ami 2010 előtt volt. Azt, amikor egy jól körülhatárolható elitcsoport a kommunizmusban felhalmozott politikai tőkéjét a rendszerváltoztatás után kulturális, gazdasági és intézményi tőkévé transzformálta, és e „megalvadt struktúrák” – ahogy Tellér Gyula fogalmazott – utána megtartották pozícióikat megannyi társadalmi alrendszerben.

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a baloldali elit nagyon frusztrált az elmúlt években, hiszen az 1980-as, 1990-es évek óta hozzászoktak ahhoz, hogy csak az ő hangjuk visszhangzik az éterben. Hozzátette, hogy

a 2022-es választásnak is valójában az az igazi tétje, hogy sikerül-e végre meghaladni a kádervilág által ránk hagyományozott szellemi operettparádét, vagy visszatérünk oda, ahol 2010 előtt voltunk.

A teljes beszélgetést IDE kattintva olvashatják el.

Borítókép: Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetéről tartott meghallgatásán Brüsszelben Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel