Természetesen a nemzeti válasz vált be a pandémia kezelésében is

A nemzetköziség különböző mutációit képviselik a szivárványkoalícióban egybeforrt magyarországi baloldali pártok, amelyek – a régi beidegződéseik szerint – továbbra is külföldről várják a segítséget politikai céljaik eléréséhez – szerepel a XXI. Század Intézet elemzésében. Ezzel szemben a nemzeti szuverenitásra építő jobboldali szövetség úgy képes 2006 óta őrizni a stabilitását, hogy a jelenlegi pandémiához hasonló válságokat is sikeresen kezeli.

Gyurcsány Ferenc pártja a kormány által beszerzett védőmaszkokról terjesztett álhírt MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Történelmi blokk

Az elemzésben arra is kitértek, hogy a vakcinakérdés kapcsán zsákutcának bizonyult a baloldalnak az a beidegződése, hogy – a korábbi gyakorlatukhoz hasonlóan – ismét kívülről, „Európa” felől várják az ideológiai innovációt és a politikai patronázst. – Ezzel szemben az Orbán Viktor vezette jobboldali közösség a nemzeti szuverenitás visszabővítését és önálló magyar modell létrehozását szorgalmazza. Ez meg is hozta az eredményét: a 2006 októbere és 2019 októbere közötti tizenkét országos választás eredményei alapján történelmi blokk jött létre a Fidesz–KDNP mögött – fejtették ki, felidézve, hogy ez a jobboldali szövetség a közelmúltban európai színtéren is komoly erőteret hozott létre: az Európai Néppártból történő távozás után új, szuverenitásalapú jobboldali szövetség születik Európában a Fidesz részvételével.

A tanulmány szerint ilyen kohézió nincsen a magyar baloldalban, amelynek hat pártja egyetlen nemzetközi párttá állt össze az elmúlt három évben. „Ennek különböző csoportjai egy-egy frakcióhoz tartozva, a nemzetköziség különféle mutációit képviselik”

– ismertették, emlékeztetve: a szivárványkoalíciót vezető Gyurcsány Ferenc nemrégiben úgy vélte, hogy „a történelemnek úgy kell alakulnia, hogy ebből egy, belül színes, demokratikus blokk legyen, ekkor tudjuk megcsinálni a történelmi küldetésünket”, amely az elemzés szerint nem más, mint a külföldi példákat másoló, idegen érdekeket szolgáló progresszió.

a nagy bábjátékos

„A folyamatos baloldali belharcok is Gyurcsány Ferenc elvárásai szerint alakultak: a baloldali miniszterelnökjelölt-válogatót Dobrev Klára esélyeinek kedvező módon tartják, s minden egyéni körzetben lesz előválasztás, így a DK számos egyénit körzetet át tud venni az MSZP-től. Továbbá a közös listán a helyeket az aktuális közvélemény-kutatások alapján osztják majd szét, ami szinten Gyurcsány pártjának kedvez” – mutattak rá, hozzáfűzve: nagyobb vita az online előválasztás körül van a baloldalon, ami a Momentumnak kedvezne, hiszen a párt támogatóinak egy jelentős része külföldön él.

Azt, hogy Gyurcsány Ferencné még nem jelentette be az indulását a miniszterelnök-jelölti castingon, a think-tank úgy értékelte, hogy a DK kivárásra játszik, mivel még nem akarják elkoptatni a jelöltjüket a hónapok óta tapasztalható nagyotmondási versenyben. „Hagyják, hogy a Momentum és a Jobbik jelöltje belefussanak olyan pofonokba, amelyek jelentősen ronthatják majd az esélyeiket az előválasztási küzdelemben. Ez a terv be is jött Fekete-Győr András kapcsán, hiszen a Momentum elnöke hétről hétre súlyos pofonokba futott bele, a »felcsúti-perként« emlegetett elszámoltatási fenyegetése még a liberális 444.hu szerint is csupán egy tét nélküli bohóckodás” – húzták alá.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke hétről hétre újabb pofonokba fut bele
Fotó: Teknős Miklós

Külföldön is készülnek 2022-re

„Amellett, hogy a magyarországi baloldali politikusok is erőteljes kampányt folytatnak már egy évvel a választás előtt, az őket támogató globális politikai körök is készülődnek az Orbán-kormány megbuktatására Brüsszelben és Washingtonban”

– hívták fel a figyelmet az elemzésben, ennek egyik látható jeleként említve a külföldi médiabefolyás növekedését Magyarországon. Mindez – folytatták – nem véletlen, hiszen az indirekt befolyásszerzés egyik leghatékonyabb eszközeként számon tartott, rendszerint a donorszervezetek érdekeit szem előtt tartó, külföldről finanszírozott újságok, rádiók és a ma már napi többmilliós eléréssel rendelkező internetes hírportálok komoly befolyásoló erővel bírnak az ország belpolitikai folyamataira.

donorszervezetek érdekei szerint

Felidézték: a rendszerint baloldali-liberális érdekeket képviselő médiumoknak az utóbbi években a magyar tömegtájékoztatás jelentős részét sikerült elfoglalniuk, és a növekvő befolyásukat, valamint a széles közvélemény elérését kihasználva általában egyoldalúan, a donorszervezetek érdekei szerint igyekeznek informálni a közvéleményt az aktuálpolitikai eseményekről.

A szóban forgó médiumok között említették az RTL Klubot, amely a németországi Bertelsmann-csoport által működtetett RTL-csoport tagjaként sugároz Magyarországon. „De ebbe a körbe sorolhatjuk a Magyar Narancsot, a 2013-ban alapított 444-et, valamint a nemrég létrejött Telex nevű internetes portált is” – tudatták, hozzátéve, hogy egyre inkább növekvő befolyásuk van a külföldi média olyan hazai leányvállalatainak is, mint a Szabad Európa Rádió és a német közszolgálati adó, a Deutsche Welle magyar adása. „Ezekhez nemrég az amerikai Bloomberg is csatlakozott, amely a 168 Óra nevű hetilappal együttműködve szintén magyar nyelvű tartalmakat kínál majd. A 2021-es év hátralevő része tehát a koronavírus-járvány legyőzése mellett már a 2022-es választás kampányáról is szólni fog, amelyben az elmúlt hónapokban még az emberéleteket veszélyeztető oltásellenes kampányt is bevető baloldal nemzetközi segítségre is számíthat” – értékeltek.