Uniós adatok cáfolják a baloldali halálkampányt

A 2021-es év első 12 hetében 6,6 százalékkal emelkedett a 2019-es adathoz képest a halálozások mértéke. Eddig az EU 16 országából van erre vonatkozó adat, és ezek közül hazánk a kilencedik helyen áll. Windisch László, a KSH elnökhelyettese szerint a járványkezelés hatékonyságát ez a többlethalálozási adat pontosabban mutatja, mint az egyes országok által szolgáltatott koronavírusos hallesetekre vonatkozó számok összehasonlítása.

Hazánk az uniós középmezőnyben van a többlethalálozások terén. Forrás: Eurostat/KSH

A járványkezelés eredményét nem lehet egyetlen mutató által kifejezni, értékelni. Az ugyanakkor biztos, hogy a többlethalálozási adatok vizsgálata pontosabb képet fest, mint az egyes országok által szolgáltatott, koronavírus okozta halálozásra vonatkozó statisztikák – fejtette ki lapunknak Windisch László. A KSH elnökhelyettese hangsúlyozta, előfordulhat, hogy

egyes államokban az adatok nem kerülnek be megfelelően a rendszerbe. Litvánia és Szlovákia például csak a 2020. évi többlethalálozás mintegy harmadát számolta el a koronavírus következményének.

Az ezen felül is jelentős halálozási többletre egyelőre nincsen ezen országok részéről magyarázat. – Mivel olyan esemény, például háború vagy más jelentős járvány nem ismert, ami magyarázatot adhatna ilyen mértékű halálozási növekedésre, ezért nem kizárható, hogy valójában több országban is magasabb lehetett a tényleges Covid-halálozás, mint a hivatalosan jelentett esetek – mutatott rá Windisch László.

Hazánkban 2020-ban a többlethalálozás 86 százalékát teszik ki a hivatalosan a koronavírus következményeként elismert halálozások, míg a legtöbb EU-s tagállam esetében jóval jelentősebb az eltérés.

Hét olyan uniós ország van, amelyek a többlethalálozás felét sem ismerik el Covid-halálozásként.

– Hiába számol hivatalosan a WHO módszertana alapján egy tagállam, ha valamiért nem ülteti át pontosan a gyakorlatba ezt a metódust. Márpedig sok esetben vélhetően erről van szó, mivel nem lehet más magyarázatot adni arra, hogy ugyanúgy megnő valahol a halálozás, mint a többi államban, de csak az emelkedés feléről ismerik el, hogy a koronavírus következménye volt – húzta alá Windisch László.

A KSH elnökhelyettese felhívta rá a figyelmet, hogy az Eurostat legfrissebb elemzése szerint a vírus előtti utolsó négy év átlagához képest csak tavaly novemberben és decemberben volt a magyar halálozási növekedés az EU átlagánál magasabb. – Még idén január–februárban is alatta voltak a magyarországi számok az unió átlagának – mondta Windisch László.

Hazánk az uniós középmezőnyben van a többlethalálozások terén
Fotó: Eurostat/KSH

Az adatokból az is kiderül, hogy

idén, az első 12 hétben, március 28-ig – 2019-hez, az utolsó járványmentes évhez viszonyítva – 6,6 százalékkal emelkedett a halálozások száma hazánkban. – Eddig 16 uniós tagállamból van legalább 12 hétre adatunk. Ezek közül a középmezőnyben, a kilencedik helyen állunk

– ismertette a szakember, aki a pontosság kedvéért arra is felhívta a figyelmet, hogy a többlethalálozási mutató sem mutatja meg egyértelműen az egyes országok járványkezelésének az eredményességét, de pontosabb képet fest, mint a tagállamok adatainak az összehasonlítása.