Véghezvitték a csodát, az utolsó napon, pillanatokkal ezelőtt Belgiumban is összegyűlt a kellő számú aláírás a székely petícióhoz, így összesen tizenegy országban sikerült elérni a törvényben meghatározott limitet. Belgiumban néhány héttel ezelőtt még csak a szükséges aláírásszám alig húsz százaléka gyűlt össze, de a Pesty László kampányfőnök vezette Gerilla.hu csapata nagyon keményen dolgozott az utolsó hetekben, és sikerült is célt érniük.
– A flamand barátaink is egész éjszaka dolgoztak. Vitték a prímet, a belga eredmény nagy része egyértelműen nekik köszönhető.
Twitteren, Facebookon és Instagramon kampányoltak két hete, YouTube-on csak szórványosan. És három napja a balti oroszok is meggyőztek egy harmincezres belgiumi orosz közösséget arról, hogy segítsenek. De így tettek a katalánok és az írek is. Az, hogy egy Costa Rica-i zsidó barátunk nemcsak egy brüsszeli zsidó közösséget nyert meg a kezdeményezés támogatására, de az ott élő muszlimokat is meggyőzte a csatlakozásról, szerintem cseppben a tenger. Igen, valami ilyesmiről szólt ez az utóbbi 15 hónap – mondta Pesty László.
Fotó: Írdalá.hu
Vagyis hiába nehezítette a gyűjtést egy sor technikai nehézség – Pesty László szerint az újabb és újabb akadályok miatt nagyon sokan nem tudtak aláírni –, a kemény munka meghozta gyümölcsét, és ezzel még nagyobb nyomást tudnak gyakorolni a brüsszeli döntéshozókra.
Az aláírásgyűjtés határideje pénteken éjfélkor lejár, így a számok jelenlegi állása szerint szinte lehetetlen, hogy újabb európai uniós államban teljesítsék a célt. Ehhez Ausztria és Észtország áll a legközelebb, de ezekben az országokban is hiányzik még a szignók nyolcvan százaléka.
Ezzel együtt a székely petíció várhatóan érvényes és eredményes lesz, hiszen az egymillió aláírás már korábban összegyűlt, Belgium mellett Horvátországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában, Spanyolországban, Svédországban lett meg a kellő számú szignó.
Az aláírások érvényességét a péntek éjféli határidő lejártát követően ellenőrzik. A tét hatalmas, hiszen ha a 2019 májusában indult kezdeményezés érvényes és eredményes lesz, akkor egy hosszú folyamat végén a tagállamok őshonos nemzeti kisebbségei alanyi jogon pályázhatnak európai uniós támogatásokra. A végső szót az Európai Bizottság mondja majd ki. Ennek kapcsán Pesty László úgy fogalmazott: az a gondolat, hogy az Európai Unió kezelje kiemelt figyelemmel ezeket a kisebbségeket, illetve az általuk lakott úgynevezett nemzeti régiókat, és a kohéziós alapok elosztásánál plusz pénzekkel segítse az ő életüket, nem csak nekik jó.
– Előnyös a többségi nemzeteknek is, mivel összességében az adott nemzetgazdaság, az adott ország jut ezáltal pluszforrásokhoz.
