A baloldal mondaná meg, mi a jogállam

A Magyarország ellen folyó ideológiai hadviselés legújabb fejezetét láthattuk Strasbourgban Hidvéghi Balázs szerint. A Fidesz európai parlamenti képviselője úgy látja, a baloldal által bunkósbotként forgatott jogállamisági kritikákkal illetett tagállamok köre egyre csak bővül.

Készülődés az Európai Parlament épületénél. Sok vihar fogja tépni a kék csillagos lobogót 2020-ban Fotó: Yves Herman Forrás: Reuters

Eddig sem lehetett kétségünk, de az e heti EP-vitában a napnál is világosabbá vált, hogy az Európai Parlament (EP) baloldali erői a magyarországi belpolitikai folyamatokba akarnak beavatkozni. A bevándorláspárti képviselők emiatt emlegették, hogy Magyarországon választások jönnek, és el kell érni, hogy visszatartsák az ország EU-s forrásait. Egy jó ideje zajlik már az ideológiai hadviselés hazánk ellen, ennek a legújabb fejezetét láttuk a héten Strasbourgban. Az EP fenyegetőzik, most az Európai Bizottságot is bíróságra vinné – nyilatkozta Hidvéghi Balázs a Magyar Nemzetnek az Európai Parlament e heti plenáris ülésén, miután a testület a jogállamisági rendeletről tartott újabb vitát.

A balliberális képviselők a magyarországi választások közeledtével érvelve szorgalmazták, hogy az unió mielőbb élesítse a jogállamisági mechanizmust. – A Magyarországgal szemben elhangzott vádakat már számtalanszor hallottuk és cáfoltuk.

A jövő évi választások közeledtével számíthatunk rá, hogy ez a fajta nyomásgyakorlás egyre intenzívebbé fog válni – fogalmazott a Fidesz európai parlamenti képviselője lapunknak, utalva arra, hogy a hetes cikkely szerinti eljárásban hamarosan meghallgatás következik, az Európai Bizottság pedig már júliusban újabb jogállamisági jelentéscsomaggal áll elő.

A Klubrádió miatt pedig ezen a héten indult kötelezettségszegési eljárás hazánk ellen. – A Klubrádió ügyében is állunk az uniós vizsgálatok elébe. Az illetékes magyar jogszabályok nyilvánosak és ismertek, ezek mindenkire vonatkoznak. Természetesen a baloldali véleményformálás egyik bástyájára, a Klubrádióra is – szögezte le a képviselő az ügyben.

Az Európai Parlament mai többsége a balliberális ideológiák térnyerését szolgálja
Fotó: AFP/Frederick Florin

Bővülő kör

Arra a felvetésünkre, hogy az Európai Bizottság mit léphet a perrel fenyegető uniós parlament ellenében, Hidvéghi Balázs elmondta: amennyiben a bizottság az uniós szerződések szellemiségét követi, bizony állnia kell a sarat.

– A bizottság független, nem viselkedhet politikai úttörőként a parlament kívánságára. Rövidesen meglátjuk, hogy mi lesz a válasza a parlamenti állásfoglalásra – húzta alá a politikus, arról is szólva, problémás, ahogy a jogállamisági kritikákkal illetett tagállamok köre egyre csak bővül.

Ma már nemcsak Magyarország és Lengyelország, hanem Csehország, Szlovénia és Bulgária is gyakran az EP célkeresztjébe kerül. – A kör folyamatosan bővül, ennek pedig megálljt kell parancsolni. Az Európai Unió a szabad nemzetállamok együttműködése, nem pedig egy befelé forduló, ideológiailag radikális kör foglya. Az európai együttműködés egésze, illetve a közbizalom forognak kockán – húzta alá. Hozzátéve: az uniós szintű vita gyökerében olyan fontos értékrendbeli kérdések állnak, mint a migráció megítélése vagy a genderőrület.

Gyűlöletkampány

– Mi továbbra sem fogadjuk el, hogy ránk akarják erőltetni a bevándorlást. A család, a házasság, sőt a férfi-nő fogalmak megkérdőjelezését pedig határozottan elutasítjuk. Az ideológiailag motivált, baloldali brüsszeli kör a saját világnézetét erőszakolná rá a tagállamokra.

Azt állítják, hogy csak az a demokratikus és „jogállami”, amit ők gondolnak a világról. Ez önmagában szembemegy a demokrácia fogalmával. Magyarország nem akar beleszólni más országok döntéseibe, ahhoz viszont ragaszkodunk, hogy ne mondhassák meg nekünk, mit is kellene gondolnunk egyes világnézeti kérdésekben. Világos, hogy az EU csak a tagállami hatáskörök tiszteletben tartásával lehet sikeres – ismertette a magyar álláspontot Hidvéghi Balázs, akit Strasbourgban arról is kérdeztünk, hogy mennyire lehet sikeres a magyarországi és lengyelországi baloldal európai szintű együttműködése, ami a konzervatív kormányok megbuktatására irányul. – A politikai pártok feladata, hogy megnyerjék az emberek többségének a bizalmát.

Ha egy párt úgy kormányoz, hogy folyamatosan tekintettel van a nemzeti érdekre és az emberek jólétére, reagál a polgárok igényeire, akkor meg tudja tartani a társadalom támogatását. Nem hiszem, hogy mindezek teljesülése mellett tartanunk kellene a magyarországi és a lengyelországi baloldal uniós szintű gyűlöletkampányától – húzta alá a Fidesz politikusa.

Balra tolódó EPP

A kérdésünkre, hogy az áskálódó lengyelországi ellenzék pedig épp a Fidesz volt európai pártszövetségének, az Európai Néppártnak (EPP) a tagja, Hidvéghi Balázs kifejtette: az európai politikának mindez egy sajátos adottsága, az EP-frakciókra is inkább laza szövetségként kell tekintenünk. – Könnyen kialakulhatnak olyan helyzetek, ahol bizony változnak a pártok közötti törésvonalak. A néppártban lévő lengyel Polgári Platform (PO) balra tolódása pedig pontosan példázza, hogy mi történt a néppárti frakcióval nagyban. A Fidesznek régóta ezzel volt a problémája. A PO az előző európai parlamenti választások alkalmával például közösen állított listát a volt kommunistákkal. Azokkal, akik ellen egykor a Szolidaritás Mozgalom megalakult – szemléltette Hidvéghi Balázs, hozzátéve: a jogállamisági vitában a néppárt ismét a baloldali kórushoz csatlakozott.

– A bevándorlás kérdésében sem tudtunk már egyetérteni az EPP-vel az elmúlt években. Nem tudtunk különbséget tenni a néppárti vezetők és a baloldali kormányok mondandója, tettei között – állapította meg a kormánypárti politikus.