Állami Számvevőszék: felkészült volt a magyar védőoltási rendszer

A világjárványt megelőző 2018–2019-es évre vonatkozóan tekintette át a védőoltásokhoz kapcsolódó járványügyi rendszerek eredményességét az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A vizsgálat által bebizonyosodott: a kötelező védőoltások hozzájárultak a tömeges megbetegedések elkerüléséhez, a magyar lakosság biztonságához.

Debrecen, 2016. november 23. Dézsi Ágnes háziorvos influenza elleni védőoltást ad be egy páciensnek Debrecenben 2016. november 23-án. Az idei szezonban a 60 éven felüliek és a rizikócsoportba tartozók védőoltásához 1,3 millió adag térítésmentes influenza elleni oltóanyag áll rendelkezésre. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

A kötelező védőoltások rendszerének működtetése hazánkban a 2018–2019-es években szabályszerű és eredményes volt, tehát a koronavírus-járványt megelőző időszakban a kötelező védőoltások hozzájárultak a tömeges megbetegedések elkerüléséhez

– jelentette ki az Állami Számvevőszék alelnöke a szervezet keddi sajtótájékoztatóján, ahol a Szlovák Számvevőszék kezdeményezése nyomán indított nemzetközi, kooperatív ellenőrzés eredményeit ismertették.

Holman Magdolna tájékoztatása szerint az ellenőrzés által azt szerették volna megvizsgálni, hogy a járványügyi rendszerek a pandémiát megelőző években biztosították-e a lakosság fertőző betegségekkel szembeni védettségét, valamint a ritkán előforduló fertőző betegségek okozta veszélyek elhárítását, különös tekintettel az intenzív népmozgás és a klímaváltozás hatására.

Az alelnök továbbá hangsúlyozta: 2021 januárjában az ÁSZ szakértői az elemzéseik során arra is rávilágítottak, hogy

a járványok ellen a védőoltás a leghatékonyabb védekezés, a pandémia védőoltásokkal való megfékezése pedig hozzájárul a fenntartható gazdasági fejlődéshez,

a koronavírus-járvány káros gazdasági és társadalmi hatásainak a megszüntetéséhez.

Az Állami Számvevőszék alelnökének beszámolója után az ellenőrzés vezetője rámutatott: a lakosság fertőző betegségekkel szembeni védettsége pozitív hatást gyakorol a költségvetés egyensúlyára, mivel a betegség megelőzése kevesebb közpénzt igényel, mint annak a kezelése,

a védőoltási rendszer megfelelő működése hosszú távon tehát közvetetten hozzájárul a gazdaság növekedéséhez és a versenyképesség szinten tartásához.

Lajó Adrienn a jelentés részletes megállapításait ismertetve elmondta: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) – azaz a hazai egészségügyi ellátórendszer minőségi működtetéséért és a járványügyi ellátásért felelős szervek – gondoskodtak a kötelező védőoltásokhoz szükséges oltóanyagok országos mennyiségének és minőségének meghatározásáról, tervezéséről, összeállították az oltóanyagok beszerzési terveit, az NNK pedig elemezte az általános járványügyi helyzetet is.

Tájékoztatása szerint 2018-ról 2019-re a fertőző megbetegedések a védőoltással megelőzhető 12 betegségből 11 esetben nem nőttek, az egyetlen kivétel csupán a bárányhimlő volt, azonban e betegség esetében az ajánlott oltást kötelezővé tették a 2018. július 31-e után születettek esetében. A szakember hangsúlyozta, miszerint Magyarország a járványok leküzdésében jelenleg Európában az egyik legelőkelőbb helyet foglalja el, ugyanakkor a járványügyi kockázatok változatlanul érvényesek hazánkra is. A 2018-ra vonatkozó adatok alapján pedig az is kiderült, hogy

Magyarországon az egyéves gyermekek átoltottsági aránya megközelíti a száz százalékot, míg az OECD 36 országát tekintve ez az arány jóval alacsonyabb: van olyan ország, ahol ez az arány a 75 százalékot sem közelíti meg.

A vizsgálat eredményeit összegezve Lajó Adrienn végül szintén megerősítette: Magyarországon a védőoltások rendszere eredményesen hozzájárult a tömeges megbetegedések elkerüléséhez 2018-ban és 2019-ben.