Életbe lépett a civil törvény módosítása

Nem kell feltüntetni az adományozók nevét – derült ki a Magyar Közlöny friss számából.

Hatályát vesztette a civil törvény azon paragrafusa, amely szerint az adományozót név szerint fel kellett volna tüntetni az éves beszámolóban

– derült ki a Magyar Közlöny friss számából.

Emlékezetes, Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón elmondta, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése alapján fognak eljárni.

„Az a szabályozás, amit törvényi szinten elfogadtunk, megfelel az Európai Unió ítéletének.

Maga a rendelet nem. Ezért mondtam, hogy hibáztunk, a hibáért a felelősséget természetesen vállaljuk. Olyan rendeletet kell hozni, ami összhangban áll az európai uniós szabályokkal. Ez a törvény összhangban áll a bíróság ítéletével, a meghozott rendelet nem, ezt sajnáljuk, ezért a kormány vállalja a felelősséget, és ezt módosítani fogja” – fogalmazott akkor a miniszter.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter

„Míg egyes ellenzéki politikusok azon örvendeznek, hogy hazájuk ellen igazságtalanul kezdeményeznek Brüsszelben kötelezettségszegési eljárásokat, addig a magyar kormány teszi a dolgát” – írta még márciusban az ügy kapcsán Varga Judit igazságügyi miniszter.

„Átláthatóvá tettük a civil szervezetek finanszírozását, hogy egyértelmű legyen, melyek azok az NGO-k, amelyek külföldi támogatással próbálnak politikai nyomást gyakorolni a hazai közéletre”

– rögzítette a politikus.

A külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvényt (civiltörvény) még 2017 áprilisában fogadta el a magyar parlament. A törvény kimondta, hogy minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában, és ezt honlapján és kiadványain feltüntetni. A törvény miatt 2017 júliusában kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, az Európai Bizottság kétszer is felszólította a magyar kormányt a törvény visszavonására. Ezt arra hivatkozva tették, hogy állításuk szerint a törvény indokolatlanul beavatkozik az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén, valamint szűkíti a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. A kormány nem tett eleget a felszólításnak, így került az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága (EUB) elé 2018 elején. Az EUB tavaly júniusban uniós jogba ütközőnek nevezte a nagyobb külföldi támogatásból működő civil szervezetek regisztrációját előíró törvényt. Az ítélet szerint Magyarország hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be azzal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezeteknek, és szankciókat helyezett kilátásba az ennek eleget nem tevő szervezetekkel és a nekik ilyen támogatást nyújtó személyekkel szemben – írtuk korábbi cikkünkben.