Mára összeomlott a főváros autós- és tömegközlekedése

A 2019-es önkormányzati választások után a főváros irányítását nem egy új politikusi generáció, hanem a Gyurcsány-kormányok meghatározó tagjai és háttéremberei vették át – mutat rá a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzésében. Mint írják, a többpárti koalíció instabilitása, átláthatatlan működése és a politikai alapon kinevezett tisztségviselők hozzá nem értése mára a hatékony politikai cselekvés akadályává vált, a főváros hatáskörébe tartozó fejlesztéseket mostanra kapkodás jellemzi. A nagyobb felújítások az eddigi késlekedések miatt időben egybecsúsztak, ami miatt mára összeomlott a főváros autós- és tömegközlekedése.

A baloldali városvezetés koncepciótlan átalakításokkal nehezítette a forgalmat Budapesten Fotó: Éberling András

Az ellenzéki pártok megállapodása szerint 2019-ben egy olyan különböző érdekeket képviselő többpárti vezetés jött létre a fővárosban, amelyről mára kiderült, hogy nem képes összehangolt és hatékony várospolitikát folytatni. A XXI. Század Intézet elemzésében rámutat: a főpolgármesteri hivatal tisztségviselői, a főváros intézményeit irányító testületek tagjai és a városüzemeltetési cégek vezetői döntően politikai alapon kerültek pozícióba, kiválasztásuk nem a szakértelem és a tapasztalat alapján történt.

Átláthatatlan viszonyok a városházán

Karácsony Gergely hivatalba lépése után politikai alkuk részeként öt helyettest nevezett ki, akik közül háromnak semmilyen városvezetési tapasztalata azelőtt nem volt (Dorosz Dávid, aki azóta lemondott tisztségéről, Kerpel-Fronius Gábor és Kiss Ambrus). A felduzzasztott testületbe a Demokratikus Koalíció Gyurcsány Ferenc „jobbkezének” számító Gy. Németh Erzsébetet delegálta, a szocialisták részérről pedig Tüttő Kata érkezett, akinek ugyan volt önkormányzati tapasztalata, ám az azóta eltelt egy év során többször is konfliktusba került saját párttársaival és szövetségeseivel is, ami nagyban nehezítette a hatékony munkát. Gy. Németh Erzsébet és Kiss Ambrus (a Gyurcsány-kabinetek államtitkára, tanácsadója és kabinetfőnöke) mellett több olyan politikus került budapesti intézmények és cégek élére, akik az egykori Gyurcsány-kormányokban dolgoztak miniszterként vagy államtitkárként (Draskovics Tibor, Katona Tamás, Kolber István), ami egyértelműen a Demokratikus Koalíció befolyásszerzését mutatja. A budapesti városháza egyik „legerősebb embere” pedig az a Gál J. Zoltán lett, aki a második Gyurcsány-kormány Miniszterelnöki Hivatalának államtitkára volt, így – a főpolgármester ígéretének ellenére – nem egy új politikusi generáció, hanem a Gyurcsány-kormányok meghatározó politikusai kerültek Budapest élére.

Átláthatatlanná váltak a viszonyok a városházán
Fotó: Kovács Tamás/MTI

Karácsony tágabb stábja kiegészült még negyvenegy, zömében városvezetési kompetenciával nem rendelkező tanácsadóval és referenssel. Jávor Benedek (volt uniós képviselő), Kálmán Olga (DK) és Korányi Dávid (a Bajnai-kormány államtitkára) mellett a stáb tagjai lettek egyes Soros- szervezetek vezetői és ellenzéki tüntetések szervezői is (Le Marietta, Misetics Bálint, illetve Gurmai Zita fia, Gulyás Balázs), akikre szintén politikai okok miatt esett a választás.

Karácsony környezetébe került még többek közt Rényi Ádám, az RTL Klub egykori kommunikációs igazgatója és Böcskei Balázs, az IDEA Intézet vezetője is, ami még inkább átláthatatlan személyi viszonyokat teremtett.

A városházán és a főváros intézményeiben – az új főpolgármester ígéretének ellenére – politikai tisztogatás folyt a ciklus első évében. Az önkormányzati tapasztalat nélküli személyek politikai kinevezése, a tanácsadó testületek felduzzasztása és a főpolgármester mögötti összefogás instabilitása ma már jól láthatóan a hatékony politikai cselekvés akadályává vált.

Virtuális politizálás építkezés helyett

Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti bejelentkezése óta jól látszik az is, hogy a főpolgármester gyakorlatilag hátat fordított Budapestnek, országos politikai céljainak megvalósítása mellett sem ideje, sem pedig energiája nem maradt feladatainak ellátására. (A legnagyobb befolyással és portfólióval bíró főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet szintén részt vesz az előválasztásokon, így ő is egyre kevesebb energiát fektet a várospolitikába.) Az MSZP–Párbeszéd kormányfőjelöltjévé előlépett Karácsony ma már kizárólag az őszi előválasztásra, illetve a 2022-es voksolásra készül, így konfliktuskereső dacpolitikát folytat a kormánnyal szemben, amelynek legnagyobb vesztese Budapest.

A főpolgármester építkezés helyett az elmúlt másfél évben virtuális politizálást folytatott, valódi cselekvés helyett szimbolikus eredményeket mutatott fel.

Számos olyan döntés született, amelynek eredményessége csupán kommunikációs dimenzióban mérhető, célja nem feltétlenül a város fejlődésének elősegítése, hanem a kormány elleni politizálás erősítése lett. Az első ilyen szimbolikus döntés volt, amikor 2019. november 5-én Karácsony Gergely beterjesztése alapján a fővárosi közgyűlés kihirdette a klímavészhelyzetet, csatlakozva az ausztráliai Melbourne-höz tartozó Darebin nevű külváros kezdeményezéssorozatához, ám annak ajánlásában szereplő célok kérdéskörében lényegi lépések azóta sem történtek.

Tömeges lakossági felháborodás követte azt a szimbolikus lépést is, amikor a főváros vezetése „Budapest zöldítésére” hivatkozva rovarhoteleket és úgynevezett méhlegelőket jelölt ki parlagon hagyott lakóövezeti zöldterületeken 2021 tavaszán, miközben lebetonozták a Clark Ádám téri ikonikus virágágyást. Zöldprogramját Karácsony Gergely mindvégig igyekezett kommunikációs szinten az Orbán-kormánnyal szemben megfogalmazni, a valós eredmények viszont jól láthatóan elmaradtak.

A hajléktalanszállók bővítése szintén csupán szavak szintjén maradt: hiába jelentették be, hogy Karácsony Gergely döntése nyomán a városháza épületében biztosítanak majd helyeket a rászorulóknak a járványidőszak során, végül ez az elképzelés sem valósult meg.

Mindeközben a főpolgármester szociális érzéketlenséggel vádolta az Orbán-kormányt, önmagát pedig ezzel szemben határozta meg. A virtuális politizálás jelképe a Lánchíd-felújításával kapcsolatos tétovázás lett. A közbeszerzési eljárás közel egyéves késéssel, a felújítási munka pedig csak idén nyáron kezdődött el. Annak ellenére, hogy a kormánnyal való vitát Karácsony stábja igyekezett az országos politikában, az ellenzék erősítésére kihasználni, a késlekedés miatt végül ötmilliárd forinttal többe kerül a beruházás a fővárosnak, mint amit a Tarlós István által lefektetett tervezett tartalmazott, így az ügy ma már egyértelműen rontja a főpolgármester megítélését.

Kapkodás miatt omlott össze a főváros közlekedése

Budapest vezetése eddig csupán olyan közlekedéspolitikai döntéseket hozott, amelyekkel a – meg sem kérdezett – szakmai szervezetek sem értettek egyet, sőt már látszódnak a város életére vonatkozó negatív hatások is. Jelenleg is több közlekedésfejlesztési projekt és felújítás bénítja meg tartósan a fővárost, amelynek oka a szakmaiatlanság mellett az eddigi késlekedés miatti kapkodásban keresendő. A mostani közlekedési káoszhoz számos előzetes döntés is hozzájárult. A beígért társadalmi párbeszéd nélkül és hatástanulmányok hiányában 2020 tavaszán – a főpolgármester döntése alapján – a város több pontján alakítottak ki kerékpársávokat.

A Blaha Lujza tér felújítása miatt lépésben lehet haladni a városban, több munkálat is egyszerre kezdődött meg
Fotó: Mirkó István

Először a Bartók Béla úton, a Móricz Zsigmond körtér és Tétényi út közötti szakaszán, második lépésként a Tétényi úton a Bartók Béla út és az Etele út között, harmadik lépésként pedig az Üllői úton, a Kálvin tér és a Könyves Kálmán körút között. A biciklisávok felfestése a rossz tapasztalatok után is folytatódott. A főváros közlekedését dugók bénították meg, illetve baleseti veszélyforrások alakultak ki mind a Nagykörúton, mind az Andrássy úton, abból következően, hogy a továbbiakban kijelölt kerékpársávok közvetlenül a leálló- és parkolósáv mellett futottak. A belvárosi biciklisávok miatt kialakult dugókban álló kocsisorok ráadásul a károsanyag-kibocsátás mértékét is növelték.

A tarthatatlan helyzet végül kényszerű kompromisszumhoz vezetett: alig öt hónap után a Blaha Lujza tér és a Petőfi híd közötti, a József körutat és a Ferenc körutat jelentő útszakaszon visszaállították a kétszer két sávos autós forgalmi rendet, majd nem sokkal később – 2020 novemberében – az Üllői úton is megszűnt a biciklisáv.

Külön nehézséget okozott az utóbbi esetében a nem megfelelő tájékoztatás mellett az is, hogy alig látható módon buszsávokat alakítottak ki az addigi kerékpársávokon. A megmaradt vagy elterelt biciklisávok azonban továbbra is nehezítik az autósforgalom mellett a tömegközlekedést is, ami jól mutatja, hogy az átgondolatlan döntés célja leginkább Karácsony „környezettudatos”, ellenzéki karakterének építése, nem pedig a város élhetőbbé tétele volt. Az időben összecsúszó 2021-es felújítási és átépítési munkálatok a nyár eleje óta elviselhetetlen közlekedési káoszt okoznak.

Fotó: Teknős Miklós

A Lánchíd minimum két és fél évig tartó felújítása, továbbá az idei év végéig tartó egyes munkálatok, azaz a gyalogossétány kialakítása a Pesti rakparton, a Hegyalja út felújítása, a Batthyány tér buszparkolóinak áttelepítése és végül a héten elkezdődött Blaha Lujza téri felújítás, illetve az aluljáró födémszerkezetének szigetelése (ami a legoptimistább jóslatok szerint is 2022 végéig fog tartani) olyan fő csomópontok lezárását és szűkítését jelentik, amelyek külön-külön is komoly problémát okoznának a közlekedésben. Az M3-as metróvonal középső szakaszának infrastrukturális felújítása, a metrópótló buszok indítása, továbbá a Margit körúti felújítás miatti sávszűkítés is tovább nehezíti a városban közlekedők életét.

Kampány helyett kapkodás

A főváros hatáskörébe tartozó felújítások és átépítések időben egybecsúsztak, amelynek fő oka az, hogy Karácsony Gergely a 2022-es választásokra konkrét eredményekkel szeretne előállni, ám a kapkodás mellett az átgondolatlanság és a szakmaiatlanság mára oda vezetett, hogy

a nyár elejére Budapest autós- és tömegközlekedése annak ellenére megbénult, hogy a főváros utcáin ilyenkor jóval kevesebb autó közlekedik, mint az év más időszakában.

A városházán történt politikai tisztogatás utáni tömeges kinevezések, az egyes testületek felduzzasztása és a főpolgármester mögött egyre instabilabbá váló ellenzéki együttműködés a hatékony várospolitika akadályává vált. A város „zöldítése”, infrastrukturális fejlődése és a stratégiai beruházások elmaradtak vagy megtorpantak, ahogy – a kampányígéretben szereplő – részvételi városkormányzás is háttérbe szorult.

Az előválasztási küzdelem mindamellett egyre több konfliktust fog okozni az ellenzéki pártok között
Fotó: Kurucz Árpád

Amellett, hogy karácsony Gergely több, mint egy éve – járványra hivatkozva – számos döntést is saját hatáskörében, a közgyűlés összehívása nélkül hozott meg, csak és olyan kérdésekben kérdezték meg a főváros lakosságát, amelyek a kormányellenes politikát hivatottak erősíteni (legutóbb a Fudan Egyetem építésével kapcsolatban). Karácsony Gergely vélhetően – ahogy erősödik az előválasztási kampány – egyre kevesebbet foglalkozik majd a várospolitikával, idejét és energiáját az országos politizálás fogja lekötni, miközben a városházán uralkodó átláthatatlan állapotok továbbra is meg fogják bénítani a főváros működését és akadályozzák majd a város fejlődését. Az előválasztási küzdelem mindamellett egyre több konfliktust fog okozni az ellenzéki pártok között, ami még inkább instabillá teszi majd a városházát – zárul az elemzés.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében a linkre kattintva érhető el.