Most kezdődik a jogállamisági csata

Kondicionalitásrendelet, hetes cikkely, jelentések, tényfeltáró misszió: hazánk szempontjából igazi jogállamisági dömping következik ősszel Brüsszelben. Cikkünkben sorra vesszük, hogy az elmúlt hónapokban milyen események tematizálták a magyar–uniós kapcsolatokat, s a jövő évi magyarországi választások közeledtével melyek lehetnek azok a fejlemények, amelyekkel kísérletet tehetnek a voksolás kimenetelének alakítására. Az Európai Bizottság jogállamisági jelentéscsomagja például épp akkor kerülhet az illetékes miniszteri tanács elé, amikor itthon véget ér az ellenzéki előválasztás.

A Strasbourgban ülésező, balliberális többségű parlament nyomására ítélkeznek gyorsított eljárásban a lengyel és a magyar ügyben
Fotó: AFP/Frederick Florin

Az sem titok, hogy a jogállamisági mechanizmus gyorsításakor kifejezetten szempont a jövő évi magyarországi választás: az ellenzéki pártok és brüsszeli szövetségeseik nyíltan beszélnek erről. A zöldpárti Daniel Freund egy júniusi EP-vitában, illetve azt követően egy Facebook-bejegyzésében is azzal érvelt, hogy csak a jogállamisági mechanizmussal biztosítható a szabad és igazságos magyarországi voksolás. Jogállamisági ügyben az ellenzék fő hangja általában a momentumos Cseh Katalin, aki az EP részéről maga is a tárgyalódelegáció tagja volt a „jogállamisági” feltételek kidolgozásánál. Cseh három uniós parlamenti kollégájával „független” jogászoktól berendelte a Magyarország ellen indítandó mechanizmus jogi érvelését, a felszólítólevelet, amelyet júliusban az „elvégeztük a munkát az Európai Bizottság helyett” szlogennel mutattak be Strasbourgban.

nem tartotta be az ígéretét

Kétséges, hogy a mutatvány hatna a saját jogi szolgálattal működő Európai Bizottságra, pedig aligha szorul bemutatásra, hogy a Momentum európai parlamenti képviselői szoros viszonyt ápolnak a saját európai pártcsaládjukhoz tartozó bizottsági alelnökkel, Věra Jourovával. A cseh biztos – függetlenül az uniós bíróság még nem ismert ítéletétől – már júniusban kijelentette, hogy az év végén jogállamisági eljárások indulnak egyes tagállamok ellen. Bő két héttel ezen kijelentés után már a gyermekvédelmi törvényt kritizálta, az Általános Ügyek Tanácsának június végi, luxembourgi ülésén pedig amellett érvelt, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárásokat folytatni kell. Noha Luxembourgban megint csak nem sikerült lépni a lassan három éve tartó folyamatban, ősszel a szlovén EU-elnökség újabb meghallgatást tarthat a hetes cikkely égisze alatt. Ezzel szinte egy időben, az Általános Ügyek Tanácsának októberi ülésén pedig napirendre kerülhet a legfrissebb, Magyarországgal szemben ismét kritikus jogállamisági jelentéscsomag. Az alig több, mint két hete bemutatott dokumentumot Věra Jourová és Didier Reynders biztosok neve fémjelzi: utóbbi belga biztos információink szerint korábban

kifejezetten szavát adta a magyar kormánynak arra, hogy a 2021-es magyar jelentés objektív megállapításokat tartalmaz majd. Látva az arra érkezett hazai reakciókat, a biztos nem tartotta be az ígéretét.

Brüsszeliták a kampányban

Kormányzati forrásaink szerint az őszi brüsszeli jogállamisági dömpingnél – rendelet, hetes cikkely, jelentések – is fontosabb lehet azok belpolitikai visszhangja: a jelentéscsomag például pontosan akkor kerülhet az illetékes miniszteri tanács elé, amikor Magyarországon véget ér az ellenzéki előválasztás. Azt pedig nem kell túlságosan részletezni, hogy a Brüsszelben és Strasbourgban hangoztatott, mindenkori jogállamisági aggályok az ellenzéknek szolgáltathatnak muníciót a választásokra. Ráadásul a párhuzamosan zajló folyamatokban – ahogy arra Varga Judit igazságügyi miniszter korábban figyelmeztetett – egymásra utalgatnak: a jelentésben a hetes cikkelyre, a jogállamisági eljárásban pedig a jelentésre. Azzal is érdemes már most számolni, hogy a kormánnyal kritikus EP-képviselők magyarországi utakat is tesznek majd a kampányidőszakban: az EP magyarországi jogállamisági missziója például ugyancsak ősszel, már szeptemberben esedékes. Egyébként már a júliusi Pride felvonulásra is szép számmal érkeztek liberális európai parlamenti képviselők Budapestre.

Věra Jourová (balra) és Ursula von der Leyen
Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Végeláthatatlan tematika

Említettük, hogy a jogállamisági eljárás az EU pénzügyi érdekeinek védelmében alkalmazható, emiatt – ahogy Jourová alelnök is jelezte korábban – például a vihart kavart gyermekvédelmi törvény nyomán Brüsszel nem is élesíthetné. A kritizált témák sora mindenesetre végeláthatatlannak tűnik: az Európai Parlament csak az utóbbi években tucatszám rendezett vitát Magyarországot érintő témákban: júliusban épp a pedofília elleni szabályozás, idén tavasszal a magyar sajtószabadság állapota, a koronavírus-járvány kezdetén pedig a magyarországi védekezésről szóló törvény szolgált témául.

A gyermekvédelmi törvény – a frissen indított kötelezettségszegési eljárás miatt – valószínűleg ősszel is téma lesz uniós berkekben, de megoldásra vár a magyar helyreállítási terv elfogadása is: az Európai Bizottság ennek értékelését legkorábban szeptember 30-ig végezheti el.

Érvelésük szerint a pedofília elleni szabályozásnak semmi köze a Magyarországnak juttatandó helyreállítási pénzek késleltetésétől, amit a kormány következetesen cáfol, mondván: Ursula von der Leyen lényegében a törvény kihirdetését követően lépett vissza a budapesti úttól, a szakmai terv nyilvános és hivatalos felkarolásától. Reynders biztos ráadásul a HVG-nek is „megfoghatatlan” és Lengyelország esetében például már unalomig járatott érveket hozott fel a magyar terv elfogadásának feltételeként: az antikorrupció hatékonyabbá tételét és az igazságügyi reformot. Árulkodó: Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára egy friss lapinterjúban arról beszélt, hogy a bizottsággal való tárgyalásokon szóba sem került az igazságügyi reform mint feltétel – Reynders nyilatkozata egyéni akció, politikai szerepfelvétel volt, vagy a HVG értelmezte félre szándékosan a biztos szavait.

ERŐS MONDATOK

Orbán Viktor miniszterelnök: Világok harca következik, de nyerni fogunk.

Mark Rutte holland kormányfő Magyarországról: Térdre kell kényszerítenünk őket!

Varga Judit igazságügyi miniszter: A brüsszeli kottából mi nem játszunk.

Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter: Hallgassák meg Közép-Európát is!

Ursula von der Leyen, az EB elnöke: A magyar törvény szégyenletes.

Věra Jourová bizottsági alelnök: Igenis beteg a magyar demokrácia!

Katarina Barley EP-alelnök: Ki kell éheztetni Lengyelországot és Magyarországot.

Helena Dalli uniós biztos: A melegjogoknak uniós jogoknak kell lenniük.

Hidvéghi Balázs EP-képviselő: Magyarországon mindenki úgy él, ahogy akar.

Kosma Złotowski EP-képviselő: Ez a lengyel és magyar ellenzék műve.