Tarlós István: Gyurcsányék kijelentései az ötvenes éveket idézik

Tarlós István szerint a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal kommunikációja olyan évszázadok óta egészségesen beágyazódott értékeknek is nekiront, mint a családok szerepe a társadalomban. A korábbi főpolgármester a Mediaworks Hírcentrumának arról is beszélt, hogy a baloldal félrevezető lózungjai a kormány „Budapest-ellenes” politikájáról szerves része a balliberálisok választási kampányának.

Emlékeztetett: a főváros vezetésének átadásakor a kasszában hagytak 200 milliárd forintnyi forrást, a kormány részéről pedig az egyetlen komolyabb forráscsökkentés a helyi iparűzési adó részleges visszafogása volt. – Ami viszont mérsékeltebb hatású volt a közvéleményben megjelentnél, épp a legnagyobb adózók befizetéseit érintette legkevésbé. Az ingyenes parkolás is limitált mértékben érintette a fővárosi önkormányzatot, mivel a parkolási díjak java a kerületek büdzséjébe kerül. Az is közönséges csúsztatás, hogy a kormány csak most késlelteti a Lánchíd felújításának támogatására szánt hatmilliárd forint átutalását. Azt mi is a későbbi szakaszban kaptuk volna meg – jelentette ki Tarlós István. 

Erős csúsztatásnak nevezte, hogy az ő főpolgármestersége alatt minden forrást bőven a kellő időben megkaptak, és „most bezzeg” a kormány csak a szegény baloldalt bünteti.

– Bizony – különféle okok miatt – például pont a BKV forrásaiért olykor mi is megküzdöttünk. Egyszóval, különösen a járványhelyzet kormányt is érintő nehézségei figyelembevételével, megkockáztathatjuk, hogy a jelenlegi városvezetés pénzügyi támogatása nem tér el releváns mértékben a ­mienktől – jelentette ki Budapest egykori első embere. 

Tarlós István szerint a baloldal említett kommunikációjában benne lehet a kormány (és egyben a korábbi városvezetés) lejáratását célzó taktika szándéka is. – Ezt a baloldal politikusai és szimpatizáns újságírói nyilván nem szívesen hallják, vadul érvelnek ellene, de ettől még a megállapítás tartalmazhatja az igazság súlyos elemeit. Nyugodtan számítsuk ehhez hozzá, hogy egy sor beruházás most is a kormány támogatása mellett valósulhat meg. Ilyen például a rakpart-rekonstrukció vagy a BKV járműállományának további megújítása, de majd a déli Duna-híd vagy az úgynevezett 5-ös metró is – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott. Összefoglaló értékelése szerint a baloldal támadó, „feneketlen” kommunikációjához járul még az aránytalan, otromba budapesti „visszamutogatások” egész sora. – Pedig a bármilyen mértékű „visszamutogatástól” a mi időnkben a balliberális oldal úgy remegett, mint miskolci kocsonyában a béka – idézte fel Tarlós István.

Minden érték leértékelése
 

– Ez a kommunikáció minden egyéb, az átlagember politikai szimpátiájától vagy antipátiájától független értelemben meghökkentően messzire megy. Sok évszázada egészségesen beágyazódott értékeknek is nekiront (­például a családok szerepe a társadalomban), de a nemzet természetes érdekeit is egyéni módon értelmezi (például az illegális bevándorlások kezelésének kérdése). 

Egyes baloldali vezetők hangvétele pedig számomra olykor az ötvenes éveket idézi. Például Gyurcsány Ferenc, Fekete-Győr András, de elgondolkodtató Hadházy Ákos bohózata is a rágalmazási ügyben ellene tett feljelentésekkel. 

A Momentum jelöltje cinikus módon, gúnyolódva hangoztatja, hogy lemondana a mentelmi jogáról, de az Országgyűlés ezt nem fogadja el. Ám a hatályos törvény szerint a képviselő nem mondhat le maga a mentelmi jogáról. A megrágalmazott személy csak magánvádas eljárást kezdeményezhet, amiben viszont a parlament a képviselőt nem adja ki. A rágalmazás Btk.-kategória, polgári peres eljárásban ezért tehát soha nem lehetséges Hadházyt elmarasztalni ilyen ügyben. Emiatt ajánlgatja ezt álnok szarkazmussal. Egyébként pedig legalább annyira nevetséges, mint szégyenletes, hogy Hadházynak az ország kvázi első számú feljelentőjeként van képe arról beszélni, hogy „unja már” a feljelentgetősdit, miközben kockázat nélkül  –  és a sérthetetlensége tudatában  –  rágalmazhat másokat –  fejtette ki Tarlós István.