Elkerülhetetlen a kereszténység és a marxizmusba bugyolált liberalizmus közötti szellemi harc megvívása – mondta Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója kedden Budapesten a Szent István Intézet A következő ezer évért című konferenciáján, amelyen arról beszélt, hogy a kereszténység Európa közösségszervező identitása nem csupán volt, hanem ma is az, és a kontinens identitásválságának éppen a kereszténység jelenti a megoldását.
Történelmi tapasztalat – jelentette ki –, hogy Európában demokratikus rendszer csak addig működött és tudott sikeres lenni, amíg a bibliai emberképen alapult.
Amint eltávolították ettől, megszűnt a demokrácia, aztán előbb-vagy utóbb, mint a kommunizmus, az egész rendszer összeomlott –mutatott rá, azt is kiemelve, hogy ez a társadalmi kísérletezgetés több mint százmillió ember halálát okozta. Mint kiemelte, e bukott rendszereket működtető, éltető ideológiák ma is velünk vannak, sőt a liberalizmusba bugyolált marxizmus ma is a nyugat-európai fősodort jelenti.
Hollik István szerint fel kell tenni azt a kérdést, hogy a kereszténység és ez a liberális gondolkodás békésen megfér-e egymás mellett. Itt egy szellemi természetű küzdelem elkerülhetetlen, mert a két világnézet alapállításai gyökeresen ellentmondanak egymásnak – hangoztatta arra is kitérve, hogy ezt az ütközetet meg kell vívni.
Ezen a ponton Hollik István a Szent István Intézet küldetésének nevezte, hogy minden magyar keresztény ember egyéni felelősségére is felhívja a figyelmet ebben a kérdésben. Úgy vélte, mintha Brüsszelben az európai küldetés hiánya és az identitásválság nyomán a szakpolitikákba menekülnének, így a valódi kérdéseket fel sem lehet tenni. Ez is rámutat arra, hogy Európában gond van és a kereszténységet meg kell védeni – hangoztatta.
Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a keresztény emberkép és erkölcs jelenéről és jövőjéről szóló előadásában arról beszélt, hogy a keresztény emberképet az Istenbe vetett hit alapozza meg, erkölcsisége pedig szoros kapcsolatban áll az istenképpel.
Szólt arról is, hogy az Isten előtti felelősség hiánya az ember iránti tiszteletet is aláásta, utóbbi pedig olyan mértékben meggyengült, hogy sokan sem a saját életüket, sem másokét nem tisztelik. Erre példaként hozta fel a többi között az abortuszt, az eutanáziát, az eugenetikai beavatkozásokat.
Az MKPK elnöke a lelkiismeret kérdését érintve élesen kritizálta a liberalizmus minden tekintélyt leromboló viszonyulását, majd a jövőre vonatkozóan a hívők és a nem hívők összefogását sürgette, mert annak hiányában a társadalmi feszültségek akár robbanáshoz is vezethetnek. Veres András szerint ennek alapja egymás emberi méltóságának elismerése és a tolerancia.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, a marxizmus minket félszáz évre rabbá tett, de kísérleteit kudarcba fulllasztottuk. De mire keleten legyőztük, nyugaton már átvette az uralmat, ezért ma olyan, magát progresszívnek tartó, nyugati vezető réteggel állunk szemben, amely egyszerre marxista és amerikanizált. Ateista, család- és házasságellenes, internacionalista, materialista, és a haszonmaximalizálás érdekében zárójelbe tett erkölcsöt folyamatos moralizálással próbálja kompenzálni.
Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke előadásában arról beszélt, karitász, vagyis a szeretetszolgálat az egyház alapvető feladata. Mint mondta, a Biblia tanítása szerint mindig oda kell figyelni az árvákra, özvegyekre és jövevényekre, ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, jövevények alatt nem az asszír hadseregre gondoltak, hanem a bolyongó, vándorló idegenekre.
Balog Zoltán a migránsválsággal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szolidaritásnak koncentrikus körei vannak. Először azért a körért vagyunk elsősorban felelősek, akiket ránk bízott az Isten, házastárs, család, az egyházam köre, nemzetemé, településemé, majd Krisztus testének tagjai.
