XXI. Század Intézet: Külföldi segítségben bízik a baloldal

Hiába van még hátra bő fél év a 2022-es parlamenti választásig, a kampány már elkezdődött, a pártok szavazótáborai is egyre aktívabbak – írja a XXI. Század Intézet 2021. harmadik negyedéves nagyelemzésében. Az elemzés szerint a nemzeti oldal jó eséllyel futhat neki a megméretésnek, hiszen Magyarország rekordgyorsasággal lábalt ki a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból, amelyet az egymással összefüggő gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseknek köszönhetően a hétköznapok szintjén is érezhetővé tesz a kormány. A baloldal mindeközben alkotmánypuccsal és zavarkeltéssel igyekszik radikalizálni a baloldali szavazókat, amihez külföldi támogatást várnak Brüsszelből és a Soros-hálózat részéről.

Budapest, 2018. prilis 4. Fekete-Gyr Andrs, a Momentum elnke, Szl Bernadett, az LMP trselnke, miniszterelnk-jellt, Szigetvri Viktor, az Egytt miniszterelnk-jelltje, Karcsony Gergely, az MSZP-Prbeszd miniszterelnk-jelltje s Gyurcsny Ferenc, a Demokratikus Koalci elnke (b-j) a Vlasszunk! 2018 (V18) frumn a budapesti Benczr szllodban 2018. prilis 4-n. MTI Fot: Balogh Zoltn Fotó: Balogh Zoltán

– sorolja az elemzés. 

Ezeknek a lépéseknek az lehet az eredménye, hogy a lakosság elégedettségi szintje tovább nőhet, hiszen nemcsak a számok, hanem a hétköznapi tapasztalat szintjén is látják: Magyarország működik.

A baloldal a zavarkeltésben bízik 

Mivel az ország gyorsan kilábalt a válságból és Magyarország továbbra is stabil maradt, a baloldal számára a jelek szerint egyetlen lehetőség maradt: zavarkeltés és alkotmánypuccs – mutatnak rá az elemzés készítői. Ennek része, hogy már hosszú ideje attól hangos a balliberális sajtó, hogy a baloldali politikusok esetleges hatalomra kerülésüket követően feles parlamenti többséggel módosítanának kétharmados törvényeket, sőt az alaptörvényt is eltörölnék. 

Az alkotmánypuccs kilátásba helyezése csupán azt a célt szolgálja, hogy radikalizálják a baloldali szavazókat, az ország békéjét pedig megtörjék, jogállami keretek között ugyanis ilyen típusú lépésekre nincs lehetőség. 

A „puha puccs” és a zavarkeltés nem ismeretlen eszköz, a legtöbb esetben az amerikai diplomácia és a Soros-hálózatok szoros együttműködése volt megfigyelhető az ilyen típusú beavatkozások során az utóbbi évtizedekben. Mindezek fényében nem meglepő, hogy az elmúlt hetekben Karácsony Gergely látványos gesztusokat tett az amerikai milliárdosnak, amikor a CEU-n beszédet tartott vagy amikor a Soros-blognak számító Project Syndicate nevű oldalon publikáltak a nevében angol nyelvű cikket.

A forgatókönyvek és receptek különbözősége ellenére a „színes forradalom” globálisan alkalmazott módszer lett Fotó: Francois Mori

Az amerikai spekuláns által támogatott destabilizációs kísérletek célja egy olyan kvázi polgárháborús helyzet kialakítása, ami az Orbán-kormány bukásához vezetne, és amelynek a baloldali ellenzék lenne a haszonélvezője – hangsúlyozza az elemzés. Szavai szerint a kemény hatalomváltások helyét ma az ilyen, szervezett káoszt jelentő bársonyos államcsínyek vették át, amelyeket változatos eszközökkel hajtanak végre.

A forgatókönyvek és receptek különbözősége ellenére a „színes forradalom” globálisan alkalmazott módszer lett, méghozzá a külföldről támogatott beavatkozás eszközeként.

A külföldi támogatások miatt hozhatta létre Karácsony Gergely a 99 Mozgalom nevű szervezetet. Ennek a mozgalomnak ugyanis nem titkolt célja az adománygyűjtés, egy számlaszámot is megadtak, amelyre az adományokat várják a főpolgármester kampányához. Erre szüksége is van, hiszen az elmúlt hetekben Karácsony kampányára elképesztő összegeket költöttek: 

csak a Facebook-oldalát több mint százmillió forinttal hirdették, de ezenfelül indított telefonos kampányt, YouTube-hirdetéseket, online reklámokat, illetve utcai óriásplakátokon is sok helyen láthatjuk Karácsony Gergely arcát, sőt ezek mellett volt több rendezvénye is. Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon kik adják ezt a rengeteg forrást Karácsony Gergelynek? 

– teszik fel a kérdést az elemzés készítői.

Érkeznek-e pénzek külföldről, például a Soros-hálózat részéről? Vajon csak a párt és kampányfinanszírozási szabályok megkerülése érdekében hozta létre ezt a mozgalmat, és e mögé bújva finanszírozzák a kampányát? Pártok ugyanis nem fogadhatnak el pénzt külföldről, de ez a mozgalom már igen.

Magyarország: műveleti terület

Magyarország a 2022-es választások előtt végérvényesen műveleti területté vált. Az immár több mint évtizedes, a nemzeti szuverenitást és a demokratikus önrendelkezést egyszerre védő, sőt bővítő kormányzás ellenében számos alkalommal igyekeztek az ellenérdekelt felek fellépni. Míg a 2010-es évek elején ezek leginkább államok voltak, amelyeknek ellenükre volt magyarországi gazdasági befolyásuk mérséklése, addig az elmúlt évtized második felében többnyire az Európai Unió testületei és a Soros-birodalom felől érkezett fenyegetés.

Ennek része az is, hogy miután a parlament elfogadta a gyermekvédelmi törvényt, a hazai és nemzetközi balliberális erők azt rögtön melegellenesnek titulálták. Noha az elfogadott szabályozás a gyermekek neveléséről és nem a homoszexuálisokról szól, a globalista erők újra támadásba lendültek, ismét pellengérre állítva a szuverenitáspárti magyar kormányt. 

Az elemzés hangsúlyozza: világossá vált, hogy a migrációs válsághoz hasonlóan szuverenitáskérdésről van szó, és a külföldi és hazai nemzetközi erők műveletei ellenére Magyarország nem enged a progresszív napirend nyomásának. Miután a közép- és kelet-európai régió Magyarország vezetésével 2015 után az önállóság útjára lépett – ezáltal gyengítve az uniós intézményrendszer további föderalizációjának tervét –, az egykori gyarmatosítók a „közös értékek” nevében indítanak újabb támadást Magyarország ellen.

Pártsajtó után itt a sajtópárt

A mostani választási kampányban a külföldi beavatkozási kísérletek mellett új jelenség, hogy megjelentek az úgynevezett sajtópártok. A balliberális sajtótermékek sokszor aposztrofálták magukat függetlennek és objektívnek, az elmúlt években azonban egyre kevésbé ügyeltek a látszatra: átvették a pártok szerepét, kijelölik a baloldali politikusok számára az irányt, sőt aktívan részt vesznek a baloldali miniszterelnök-jelölt kiválasztásában is. Gulyás Márton, politikai aktivista 2018-ban például nyíltan bevallotta: új stratégiát dolgoz ki a baloldali győzelem érdekében, ennek része a Partizán nevű YouTube-csatorna, amely sajtótermékként jelenik meg a nyilvánosságban, de valójában aktív politizálást folytat.

Gulyás Márton politikai aktivista nyíltan bevallotta: új stratégiát dolgoz ki a baloldali győzelem érdekében Fotó: Mohai Balázs

Mindez Magyarországon egy viszonylag új, de egyben igen veszélyes jelenség, hiszen 

a senki által meg nem választott médiatulajdonosok és médiamunkások válnak politikai szereplőkké, akik a választott politikusok helyett alakítják a politikát.

A 2010-es évek közepe óta megfigyelhető jelenség, hogy a baloldali pártok helyébe lépve a kormánykritikus sajtó igyekszik formálni a közvéleményt, különböző gazdasági vagy politikai érdekek mentén alakítva a politikai folyamatokat. Ennek révén a tematizálás, az ügyek kiválasztása és tálalása egyre inkább a sajtóhoz került a pártoktól. Az azóta eltelt időszakban a külföldről támogatott médiumok száma nagymértékben megemelkedett Magyarországon, aminek köszönhetően ezek mára a tömegtájékoztatás jelentős hányadát birtokolják. 

Az indirekt befolyásszerzés egyik leghatékonyabb eszközeként számontartott, a donorszervezetek érdekeit szem előtt tartó, külföldről finanszírozott újságok, rádiók és internetes hírportálok ennek köszönhetően ma már napi többmilliós eléréssel rendelkeznek, így komoly befolyásoló erővel bírnak az ország belpolitikai folyamataira.

Mindez a folyamat a balliberális politikusok intellektuális válságára vezethető vissza, elég csak arra gondolni, hogy ma már úgy lehet miniszterelnök-jelölt-jelölt valaki, hogy nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem, képes beszámolók szerint pedig még a saját nevét sem tudja helyesen leírni. Az elemzés szerint ebben a helyzetben a balliberális sajtótermékek, amelyek egyértelműen a kormányváltásért dolgoznak, átveszik a kezdeményező szerepet és igyekeznek a politikusok helyett elérni ezt a célt.

Ez azonban komoly veszélyeket rejt magában: a sajtótermékek munkatársait vagy tulajdonosait senki sem választotta meg, nem rendelkeznek demokratikus felhatalmazással. Hasonló a helyzet, mint a külföldről finanszírozott NGO-hálózatok esetében is, amelyek ugyancsak demokratikus felhatalmazás nélkül avatkoztak bele a belpolitikai folyamatokba egyebek mellett a 2015-ös migrációs krízis időszakában. A baloldalhoz köthető struktúrák tehát komoly demokráciadeficitet jelentenek a 2022-es választásokhoz közeledve – zárul a XXI. Századi Intézet negyedéves elemzése.